A sljivovicával bővült a szellemi világörökségi lista

A tölgyhordóban érlelt szilvapárlat, a sljivovica csütörtökön felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi világörökségi listájára.

2022. december 1., 15:15

Szerző:

A párizsi székhelyű szervezet a sljivovica hagyományos elkészítési módjának tudását, valamint a fogyasztásához kapcsolódó társadalmi gyakorlatot, annak kultúráját sorolta a listára, nem magát a terméket, hiszen az UNESCO a megőrzendő hagyományokat ismeri el.

A szerbiai kulturális minisztérium 2021-ben ajánlotta felvételre a sljivovicát az UNESCO világörökségi listájára. Az illetékes minisztérium szerint a világörökségi listán való hely "láthatóbbá" teszi nemcsak az egyes termékeket, hanem az azokhoz kapcsolódó hagyományokat, ebben az esetben a szilva termesztését, a tradicionális elkészítési módját, főzését, lepárlását, tárolását, valamint a fogyasztási szokásokat.

A szilvapálinka nemcsak Szerbia, hanem az egész térség ismert itala, ám Szerbiában nemzeti italnak is tartják, jellegzetes sárga színe, amelyet a tölgyfahordóban való tárolás miatt kap, pedig megkülönbözteti más országok pálinkáitól. A sljivovica minden háztartásban jelen van, ünnepségek, keresztelők, esküvők, temetések alkalmával pedig kihagyhatatlan a fogyasztása, sokak szerint a lázat és a megfázást is gyógyítja.

A Szerbiában termett szilva mintegy 70 százalékából (400-500 ezer tonnából) készül sljivovica. Lesz belőle gyenge, 5-10 százalékos párlat, amelyet sumadijai teának hívnak. Ennek a főzetnek semmi köze a teához, télen, melegen, cukorral, forralt borhoz hasonlóan fogyasztják. Készül emellett belőle erősebb párlat is, amelynek erőssége régiónként változik, és 40-től 70 százalékos alkoholtartalma is lehet.  

A sljivovicát pálinkáspohárból, vagy kifejezetten a nemzeti ital fogyasztására alkalmas kis üvegből, fityókból isszák.

Az UNESCO szellemi világörökségi listájára évente csaknem száz új jelölt kerül fel hosszú pályázat után, amelyeknek először a nemzeti örökségi nyilvántartása kell bekerülniük, majd az adott ország kormánya mutathatja be őket az UNESCO illetékes bizottságának.

A szellemi világörökségi lista már több mint 130 ország mintegy 600 hagyományát tartalmazza. Szerbiából eddig a családi szlava (ünnepség), a kóló, a hagyományos szerb hangszerrel, a guzlicával kísért ének, valamint a zlakusai fazekasság került fel a listára.

(Kiemelt kép: sljivovicát készítenek Bosznia-Herczegovinában 1992-ben. Fotó:  Françoise De Mulder / Roger-Vi / Roger-Viollet via AFP)

A két hét múlva csütörtökön kezdődő Busójárás hat napjára összesen több mint százezer látogatót várnak, a kiemelt napokon – szombaton és vasárnap – pedig 40-45 ezer érdeklődőre számítanak Mohácson.