Szemlesütve

Magyarországon 2010 tavasza óta gyakorlatilag nem létező fogalom a filmgyártás. Ennek egyik oka, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) auditja során 7,9 milliárd forintos hiányt tártak fel, a másik, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) – az MMKA felettes szerve NEFMI 1.5 milliárd forintot zárolt a közalapítvány működési keretéből, így leállt a magyar filmfinanszírozás.

– A pénzek befagyasztása nem a legkorrektebb módon történt. Nem volt kinyilatkoztatás, nem állt ki senki nyilvánosan, hogy akkor most ezért és ezért felfüggesztjük a film, vagy filmek finanszírozását – mondja Pusztai Ferenc producer, akit a tavalyi szemlén az év producerének választottak (Nyomozó, Team Building, Czukor-Show, Pál Ardienn.) Magyar oldalról szintén Pusztai producerkedte, ír-holland-magyar koprodukcióban készült film esetében például a bank az utómunkálatok során állította le a film finanszírozását, az MMKA körül kialakult helyzetre hivatkozva. A film úgy készülhetett el, hogy Szőcs Géza, államtitkár szándéknyilatkozatot írt alá és személyes garanciát vállalt arra, hogy a produkció megkapja a pályázatban odaígért összeget. – Addig ezt a pénzt az írek és a hollandok adták kölcsön, amit aztán a megítélt összegből majd visszafizetünk – meséli Pusztai. Így a Cannes-ban bemutatásra kerülő The other side of sleep védettséget élvez, nem fogja érinteni, ha a kormány úgy dönt, hogy nincs fedezet a költségvetésben a teljes adósság kiváltására.

Fliegauf Benedek – locarnói Arany Leopárd-díjas rendezőnk (Rengeteg, Dealer, Tejút, Womb) sem járt sokkal jobban:

– Most mindenki azt mantrázza, hogy nincs a rendszerben pénz. Tavaly májusban, egy héttel a Szállnak a varjak forgatása előtt tudtam meg, hogy a munka nem fogja megkapni az odaítélt pénzt, mert megvonták a támogatásokat. Aztán egy német producer beszállt, és az általa hozott összeggel, meg magyar szponzori pénzekkel mégis el lehet indulni. A többségi pénz magyar lesz. Nagy kár és szegénységi bizonyítvány lenne ugyanis, ha ez a magyar témájú film nem a magyar fél többségi finanszírozásával készülhetne el – mondja Fliegauf. (A Szállnak a varjak a romagyilkosságok történetét dolgozza fel.)

Mundruczó Kornél (Cannes, FIPRESCI-díj) még a szerencsésebbek közé tartozik:

– Természetesen engem is rosszul érint, hogy ennyire bizonytalan a finanszírozás, illetve a szakma jövője. Szerencsére azonban nekem a leállás nem a legrosszabbkor jött, mivel tavaly májusban volt a Frankenstein terv- Szelíd teremtés bemutatója. Így épp van időm előkészülni a következő munkámra. Bízom abban, hogy hamarosan jó híreket kapunk a finanszírozás helyreállásáról, és folytatódhat a munka egy stabil, a folyamatosságot biztosító rendszerben.

Mundruczó azon rendezők csoportjába tartozik, akik aláírták A magyar film barátaihoz című nyilatkozatot a régi filmfinanszírozási rendszer védelmében.

– A nyilatkozat nem a régi rendszer védelme – mondja a rendező –, hanem a magyar filmé, ami sokszínű, európai standardot képviselő viszonyítási alap. Ebben a rendszerben európai rendezőnek érezhettük magunkat. Az elosztás demokratikus volt és a film, egy kulturális érték védelmét szolgálta. Nem maga a rendszer volt hibás, hanem az ahogy a gyakorlatban működött. A európai demokratikus elveknek azonban egy új, jobban működő szisztémában is dominálniuk kell – mondja.

A szakma szerint az egyik kiutat a koprodukciók jelenhetik. Mundruczó már az idei szemlén induló filmjét, a Szelíd teremtést is magyar-német-osztrák közös vállalkozásban forgatta. Szerinte ez a forgalmazásban is előnyt jelent.

– Ám nem mindegy, hogy többségi vagy kisebbségi koprodukcióról beszélünk-e – mondja Mundruczó. – Ha magyar témájú filmeket szeretnék csinálni, az csak úgy képzelhető el, ha magyar benne a többségi pénz is. Ha kevesebb, kikerül a kontroll a kezünkből, és kevésbé tudjuk meghatározni az alkotás piaci vagy szakmai elemeit.

A másik lehetséges megoldás, hogy a magántőke bevonásával a filmfinanszírozást teljesen üzleti alapokra helyezzük, az állam meg szépen kihátrál a filmgyártás mögül.

– Lehet az MMKA nélkül is, de mi szerzői filmeket készítünk, ezekről pedig képtelenség üzleti alapon gondolkozni – így Pusztai Ferenc producer.

Hasonlóan vélekedik Fliegauf is:
– Szükség van a művészfilmekre akkor is, ha aktuálisan nem tömegek ismerik el őket. Lehet, hogy a régi rendszer gazdaságilag – mondjuk úgy – egy kissé túl flexibilisen működött, de komoly kulturális értéket is termelt. A Hukkle-t, a Dealert, a Deltát, Bibliothéque Pascalt nem nézték meg százezrek a mozikban, de több tízezren látták őket a világban, ahol rengeteg díjat nyertek. Ez nem érték? Ezek a filmek, és sok más magyar film is, az egyetemes filmtörténet részei. Régen a Jancsó-filmek magasabb PR-értéket képviseltek, mint bármi más ebben az országban. Mészáros Márta szokta mondani, hogy a 70-es években sok turista azért jött Magyarországra, hogy megnézze Jancsó Miklós országát. Azóta nagyot változott a világ, és vele a filmek szerepe is, de nagyon sok filmkészítő áll sorban, hogy tovább vigye ezt a hagyományt.

A fennálló helyzetet múlt csütörtök óta még az MMKA megszűnése is bonyolítja. Az MMKA adósságállománya a felelőtlen gazdálkodás következtében olyan mértékű (A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 10,6 milliárd forintnyi adósságról számol be), hogy azt nem lehet "konszenzusos úton" konszolidálni, és a magyar állam jelenlegi költségvetésében sincs fedezet az adósság teljes kiváltására. Ezért a kormány úgy döntött, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítványt megszünteti, és feladatait a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos által kialakított új struktúrában helyezi el, ezzel biztosítva a fontos feladatok hatékonyabb ellátását, olvasható a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közleményében.

Andy Vajna filmügyi kormánybiztos hétfőn, május 2-án, egyeztetésre és megbeszélésre hívta össze a szakmát a kialakult helyzet miatt. Mindkét rendező és Pusztai Ferenc producer is részt vettek a találkozón. Pusztai már több alkalommal is beszélhetett Vajnaval és tanácsadóival, ahol elsősorban a nemzetközi koprodukciók támogatására hívta fel Vajna figyelmét. – Arra kértem a kormánybiztost, hogy az új struktúra legalább olyan mértékben támogassa a magyar felek részvételét nemzetközi produkciókban, mint eddig. Ugyanis, ha nem adjuk a pénzünket más nemzetek filmjeihez, más filmalapok sem fognak magyar filmeket támogatni, az pedig nagyon nem tenne jót a magyar filmeknek, beszűkítené őket, ha kizárólag magyar pénzből készülnének – véli Pusztai. De a producer örülne a disztribúció, és a forgalmazás nagyobb mértékű támogatásának is, de legalább ennyire fontosnak tarja a producerek támogatását abban, hogy európai képzésekben vehessenek részt.

A rendezők, Mundruczó és Fliegauf is örülnek, hogy megkérdezik őket és megindul a párbeszéd. – Mindenképpen pozitív, hogy figyelembe veszik a szakma álláspontját és ennek megfelelően jön létre az új rendszer. Remélem, hogy az adóssághalmaz pedig nem az elkészülő filmek rovására megy – fogalmaz Fliegauf.

Az új rendszerről és az új magyar filmfinanszírozásról, egyelőre csak annyit tudni, hogy lesz, de azt még nem minden részletében pontosan, hogy milyen. Andy Vajna filmügyi kormánybiztos először Berlinben, a Collegium Hungaricumban beszélt az új filmfinanszírozási struktúráról, ahol elmondta, hogy kollégáival épp a régi szisztéma hibáit és a filmszakma csődbe jutásának okait tárják fel. Az új rendszer kidolgozására a kormánybiztosnak és stábjának egy éve van, de Vajna a krízishelyzetre való tekintettel csupán kilencven napot kért, amit be is tartott. Andy Vajna, tegnap (május 2-án) a Kempinskiben tartott sajtótájékoztatón bejelentette a Magyar Nemzeti Filmalap megalakulását. Az alap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felügyelete alá fog tartozni és 2011-re 2 milliárd forint áll rendelkezésére a magyar filmek támogatására. Ebből az idén 3-4 magyar film forgatható le, a támogatandó filmek listája még nem ismert.