Letarolta az internetet a Netflix koreai sorozata, elmondjuk miért

Hatalmasat megy a Nyerd meg az életed, de nagyon veszélyes trendeket is teremt.

2021. október 14., 15:26

Szerző:

Szűk egy hónap alatt egy dél-koreai széria vált a Netflix streaming-szolgáltató legnézettebb sorozatává, a maga 111 milliós nézettségével. A siker pedig abszolút nem alaptalan, ugyanis a Nyerd meg az életed amellett hogy nagyon megnyerő látványvilággal bír, komoly társadalmi konfliktusokra is reflektál. Ezek tökéletesen érthetőek, annak ellenére hogy kulturális értelemben az ázsiai ország szokásai nagyban eltérnek az Európában, vagy az Egyesült Államokban tapasztalhatótól. Hogy mi a sorozat sikerének titka, kritikánkból kiderül.

A dél-koreai film- és sorozatgyártás az elmúlt években páratlan sikereket tudhat magáénak. A 2019-es Oscar-gálán először fordult elő, hogy nem angol nyelvű filmet hirdettek ki győztesként a legjobb film kategóriájában, amikor is Bong-Joon Ho Élősködők című filmje söpörte be magának a díjátadó legfontosabb elismerését. Emellett további három díjat is elhódított. Ezt követően 2020-ban a Minari című filmdrámában nyújtott alakításáért évtizedek után először jelöltek ázsiai színészt a legjobb férfi színész kategóriában. Fontos megjegyezni ezen felül, hogy mindkét film a társadalmi egyenlőtlenségek témáját boncolgatta, eltérő módszerekkel. Míg előbbi a történet központi elemévé emelte a témát és mindkét réteget bemutatta, utóbbi leginkább az alsóbb társadalmi osztályok mindennapi túlélésének lencséjén keresztül vizsgálta a kérdést.

Nem véletlen, hogy a koreai filmek és sorozatok világának meghatározó témája az osztályharc. A G7 portál cikke szerint ugyanis Sarah A. Son, a Sheffield Egyetem Koreával foglalkozó oktatója egy cikkében arról ír, hogy a huszadik század második felében bekövetkezett „gazdasági csoda” nem mindenkit érintett egyenlően az országban, sőt. A társadalom legjobban és a legrosszabbul keresők közötti jövedelemkülönbség 166-szoros mértéket öltött. Továbbá a háztartási hitelek állománya most már meghaladja az ország GDP-jét. A filmművészetnek tehát van hova nyúlnia, ha társadalmi problémákra kíván reflektálni, és ez egy olyan univerzális probléma, amivel nem csak az ázsiai közönség tud azonosulni, hanem a világ egésze.

SKOREA-US-TELEVISION-SOCIAL-SQUIDGAME
Fotó: YOUNGKYU PARK / Netflix / AFP

Na, de miről szól a sorozat, és miért működik ennyire?

A történet szerint egy ismeretlen hátterű csoport összegyűjt néhány száz, a társadalom perifériájára sodródott, adósságokkal és személyes tragédiákkal küzdő embert, hogy egy lakatlan szigetre szállítsák őket, ahol tradicionális ázsiai gyerekjátékokat játsszanak. A végső győztesnek mindezért elképesztő mennyiségű, 12 milliárd forintnak megfelelő helyi pénzt adnak. Azonban az már csak a szigeten derül ki, hogy ezért súlyos árat kell fizetniük, ugyanis a sikertelenül próbálkozókat azonnal megölik. Ahogy alakul a verseny, a résztvevők is egyre inkább átváltanak túlélő üzemmódba: klikkekbe verődnek, stratégiákat dolgoznak ki az ellenfelek ellen, és nem egy esetben konkrét gyilkosságokat követnek el. 

A játék mögött rejlő megfontolás abban gyökerezik, hogy legyen bármilyen háttere is a résztvevőnek, a verseny során mindenki egyenlő, maximum a szerencsén múlik, ki meddig marad életben. A sorozat lényegében egy társadalmi kísérletet is bemutat, ugyanis a résztvevőknek bármikor lehetősége lenne távozni, ha a többség úgy ítéli meg. Azonban mint az kiderül, a kapitalista világrendben az ember sokszor saját élete fölé helyezi a pénzt. A sorozat fókusza tehát valójában nem is a játékon, hanem a verseny és a pénz emberekre gyakorolt hatásán van. A Nyerd meg az életed gyakran kezdi el pszichologizálni a karaktereit, legtöbbjük esetében pedig szükség is van erre. A pakisztáni és észak-koreai bevándorlók életének viszontagságaitól kezdve, a szerencsejátékfüggő férfiakon át a bűnözőkig mindenfajta embertípust felvonultat a sorozat. Igaz, a szegény-gazdag közti különbségeket sokszor sztereotipikusan közelíti meg.

Ezen felül kihasznál minden egyes, a modern sorozatgyártással egybeforrt eszközt. Csakúgy mint A nagy pénzrablás esetében, itt is emlékezetes maszkokba, színes kezeslábasokba öltöztetik a szereplők egy részét. A nézők így egyetlen pillanat alatt képesek a sorozatra asszociálni, ha méglátnak egy színt vagy egy ruházatot. A Nyerd meg az életed esetében azonban a díszletek is gyönyörűen vannak megépítve, egyszerűen vonzza az ember tekintetét. Narratív szempontból pedig tökéletesen használják ki a Netflix-receptet, vagyis hogy olyan epizód végi csavart szúrnak be minden részbe, hogy a néző késztetést érez, hogy tovább nézze. Egyszerűen addiktív.

SKOREA-US-TELEVISION-SOCIAL-SQUIDGAME
Fotó: YOUNGKYU PARK / Netflix / AFP

Hogy mi lesz a sorozat második évadával, az egyelőre kérdéses. Az alkotó, Hwang Dong-hyuk szerint ugyanis rendkívül kimerítő volt számára már az első évad elkészítése is – tekintve hogy teljesen egyedül dolgozott mind a rendezésen, mind pedig az íráson. A Netflix ezt a második évadra már biztosan nem fogja hagyni, kérdés azonban hogy mennyire tolódik el ezáltal sorozat fókusza.

Leuralta a közösségi médiát, veszélyes trendet teremtett

A brutális vérengzések miatt nyilvánvalóan sokan kiesnek a sorozat célcsoportjából, de az ahhoz kapcsolódó közösségi médiás trendekkel aligha van ember, aki nem találta volna magát szembe. Az internet korában azonban – mint már oly sokszor –, most is a legelborultabb trendek kelnek szárnyra a sorozat kapcsán. Az Euronews arról ír, hogy több országban számoltak már be olyan esetről iskolai tanárok, hogy a gyerekek az udvaron "újrajátsszák" a brutális jeleneteket: vetélkedőket találnak ki, majd a veszteseket megbüntetik. Ebből is látszik, hogy már nem kell tévé ahhoz, hogy a gyerekekhez eljusson az erőszak, elég ha a közösségi médiából tájékozódnak az újabb és újabb trendekről. 

(Kiemelt kép: Romain Longieras / Hans Lucas via AFP)

 

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.