Női harcosok

- Miért pont ők hárman képesek erre?

– A politikai interjúk anatómiája és a hozzá kapcsolódó műsorvezetői stratégiák különlegesek. Több tucat beszélgetést végignézve e három műsorvezetőnő anyagában találtam pozitív példát a politikusi mellébeszélés kordába szorítására. Amúgy inkább a „képviselő úr, ugye milyen borzalmas, miket mondanak ezek”- mentalitás a jellemző. Kálmán Olga, Krizsó Szilvia és Mészáros Antónia viszont addig erőltetik, amíg választ nem kapnak a kérdésükre. Sokszor persze eleve az a cél, hogy kiderüljön: a politikus nem tud, nem akar válaszolni.

- Ez más műsorvezetőkkel is előfordul.

– De hármójuknál a legmarkánsabban. Következetesen végigviszik a stratégiájukat, nem hagyják csapdába csalni magukat. A leggyakoribb politikusi trükk a téma elterelése. Egy kormánypárti képviselő a költségvetésre vonatkozó kérdés kapcsán azt fejtegette, pont olyan, mint a háztartás. A műsorvezető pedig észre sem vette, és fél perc múlva már a családjánál tartott. Az említett három nő nem eszi meg ezt a cselt, kemény ellenstratégiákat alkalmaz. Harc ez, amelyben – kivételesen – az újságíróé a nagyobb hatalom, hiszen ő határozza meg a témát, és azt is, meddig beszélnek róla.

- Ha hagyja az alany.

– Persze gyakran megesik, hogy a politikus el akarja venni ezt a szimbolikus hatalmat, mert képtelen elviselni, hogy befolyásos emberként ne ő diktáljon.

- A nők másképpen harcolnak, mint a férfiak?

– Részben. Miközben következetesen és határozottan érvelnek, mosolyognak, közelebb hajolnak, kezükkel tesznek egy-egy gesztust, ezáltal tompítják a kérdés élét. Így nem tűnnek agresszívnak. Hasonló metakommunikáció férfiaknál jóval ritkábban figyelhető meg. Nehéz úgy visszaverni a politikusi manipulációt, hogy közben ne hasson erőszakosnak.

- Mészáros Antónia Az este 2008. december 16-ai műsorában azt kérdezte Gyurcsány Ferenctől: „Milyen eszközök állnak rendelkezésre? Hiszen a költségvetési tartalék már egyre szűkül. Pótköltségvetést pedig lehet csinálni, de az a hiánycélt veszélyeztetné, és ezt nehezen engedhetjük meg magunknak.” A válasz: „Nézze, a miniszterelnöknek itt óvatosan kell fogalmazni. Ha nem haragszik, én itt ma nem mondanék olyan hírt, amit akár a Híradó, akár az MTI könnyen kiadhat.” A tanulmányban azt vetik fel, a műsorvezető elfogadta a választ, és új témát keresett.

– Mészáros Antónia tisztában volt azzal, hogy nem kap választ. És azt is tudta: ha a miniszterelnök kimondja az amúgy prognosztizálhatót, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Viszont a múltra vonatkozó tárgyszerű, konkrét kérdéseire sem ő, sem Krizsó Szilvia, sem Kálmán Olga nem fogad el kikerülő választ. Különösen Hiller István és Szijjártó Péter beszél úgy, megállás nélkül, akár a kérdéstől is függetlenül, mintha végtelenített szövegük lenne, amelyet nem tudnak abbahagyni.

- Amit a három említett sem képes igazán kezelni.

– De csak azért, mert nem lehetnek agresszívak a vendégükkel. Tisztában vannak azzal, ha túl erőszakosak,
az interjúalanyé lesz a nézők szimpátiája.

- Mi a különbség Kálmán Olga, Krizsó Szilvia és Mészáros Antónia között?

– Mindhárman kiváló szakemberek. Kálmán Olga talán túl sokat van képernyőn, ami néha a felkészülés rovására megy. Ráadásul sokat viccelődik, ami csökkenti az elhangzó információ értékét. És többet beszél, mint két kollégája, így agresszívabbnak hat náluk. Krizsó Szilvia viszont rezzenéstelen arccal képes feltenni a legkeményebb kérdéseket is.

- Tanulmányukat 2008 és 2010 közötti interjúk alapján készítették. A három műsorvezető közül Mészáros Antónia és Krizsó Szilvia már nincs az M1-nél.

– A médiában tendencia, hogy a nőket háttérbe szorítják, kikerülnek a fontos műsorok vezetéséből.

- Ennek nincs sok köze a nőiséghez. A visszakérdező tévések kerülnek ki a közmédiából – akár férfiak, akár nők. Sőt, a Ma reggelt jelenleg kizárólag nők vezetik.

– Nem is képesek kezelni a kérdésmegkerülő politikusi stratégiákat: a kitérést, az információhiányra utalást, a kérdés máshoz címzését. Rákay Philip M1-intendáns nyilatkozta: azért tesz nőket a reggeli műsorba, mert nem akar ott izgatottan hadonászó politikusokat látni. Gőzerővel halad a reggeli műsor politikamentesítése. Akik maradhattak, kedvesen beszélgetnek kicsit a politikáról, aztán inkább a divattal, gyerekneveléssel, főzéssel és egyéb illedelmes témákkal ütik el az időt. Mindez azt is leképezi, ahogyan a társadalomban a nőkkel bánnak.

- Ahogy említettem, férfiakat is elküldtek a politikai műsorokból.

– Nincs szükség szuverén személyiségekre, visszakérdező újságírókra. Pláne ha mindez egy nőben testesül meg. Őket módszeresen visszaszorítják az anyukaszerepbe. Nagy Anna korábbi kormányszóvivő első bejelentése is az volt: ő anya, és ebből a megközelítésből kívánja végezni a munkáját.

- Krizsó Szilvia rengeteget szerepel női lapokban a gyerekével, Kálmán Olga is sokat beszél családjáról a bulvárban. Ettől még hitelesek, jól kérdeznek.

– De az előbb említett könnyed beszélgetős szerepbe ilyen szakmai múlttal lehetetlen betolni őket. Kinek jutna eszébe megkérdezni mondjuk Bánó Andrást vagy Betlen Jánost, mikor etette meg utoljára a gyerekét? A lényeg az, hogy a műsorvezetőt ne elsősorban anyukaként lássák a nézők, hanem a foglalkozását professzionálisan űző szakemberként. Amerikában az interjúk hangneme jóval agresszívabb, mint nálunk, az ottaniak sokkal durvábban kérdeznek. A nyugati médiában jóval kisebb a jelentősége, hogy a riporter nő vagy férfi. A szakmai imidzs a lényeg: akár hadszínterekről is tudósíthatnak, ahol tényleg bátrak lehetnek, nem úgy, mint egy anyuka.

- Nálunk is van ilyen, Al Ghaoui Hesna rendszeresen a világ legveszélyesebb háborús helyszíneiről tudósít.

– Ő a kivétel. A sajtóban amúgy is több a nő, mint a férfi – övék a piszkos munka. Anyagot gyűjtenek, információkat söprögetnek, a férfi pedig learatja a termést. A nők érdekérvényesítési képessége a médiában is gyenge. Aminek olykor erőteljes jelét látni. Jó néhány éve a Nap-kelte Kereszttűz című műsorában egy politikusnak nevezett személy, Csintalan Sándor válaszolt három újságíró – két férfi és egy nő, Ferenczi Krisztina – kérdéseire. Az újságírónő abszolút jogos kérdést tett fel bizonyos malomvállalatokkal kapcsolatban, mire Csintalan azt válaszolta: kiskegyed ne beszéljen olyanról, amihez ennyire nem ért. Majd a két férfival kommunikált tovább. És senki, de senki nem reagálta le, hogy Ferenczi Krisztinát kiütötték a kommunikációs térből. Persze ilyesmi ritkán fordul elő, mert most kedves, aranyos hölgyek ülnek a közmédia stúdióiban. A mai közszolgálat világképe megfelel a nyolcszázalékos női parlamenti képviseletnek. Amikor Pelczné Gáll Ildikót megkérdezték, mikor lesz Magyarországnak női miniszterelnöke, azt válaszolta, talán a dédunokája sem fogja megérni.