Mi vonzotta Horthyt Hunyadi fiában?
Hunyadi Mátyás, vagyis I. Mátyás király talán az egyetlen olyan magyar történelmi személyiség, akinek kultusza folyamatos volt a halála óta eltelt ötszáz évben. Utolsó nemzeti uralkodónkat, pontosabban a róla alkotott, az évszázadok alatt a konkrét történelmi körülmények szerint módosult, de alapvetően meg nem változott képet mutatja be a békéscsabai Munkácsy Mihály múzeumban a napokban megnyílt kiállítás, amely a Corvin Tükör - A kultusz évszázadai címet viseli.
A 19. századi historizmus történelmi festészete és grafikái, könyv- és újságillusztrációi, az emlékműtervek, szobrok csak folytatták azt, amit rögtön a király halála után a kortársak elkezdtek: elmélyíteni Mátyás tekintélyét, fokozni a nép körében amúgy is meglévő hódolatot és nosztalgiát.
A kiállítás, amely július 26-ig tekinthető meg Csabán, nem valamiféle múzeumi ősbemutató: előzőleg Budapesten és Tatán láthatták az érdeklődők. Ám ez semmit nem csorbít annak jelentőségén, hogy a Délalföld érdeklődő közönsége immár testközelből láthatja azokat a tárgyakat, festményeket, szobrokat, vagy az ezekről készült másolatokat, amelyek felidézik Mátyás emlékét, éspedig úgy, ahogyan az adott korban a legendás uralkodót elképzelték.
Eléggé közismert például, hogy a németországi Bautzenben álló szobrot (másolata a budavári Hilton, illetve a szeged-alsóvárosi templom oldalfalán látható) autentikus Mátyás-ábrázolásként tartják számon, a legenda szerint a szobor fejét több ízben megutaztatták Szászország és Buda között, így törekedve helyszíni korrekciókkal minél valóság-közelibb eredményt elérni.
Basics Beatrix, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese szerint viszont a kiállítás középpontjába állított olajfestmény - egy szakállas fiatal férfi portréja - sokkal valószínűbb, hogy az igazi Mátyás arcvonásait őrzi. A művészettörténész asszony természetesen nem vonja kétségbe, hogy az ismertebb Mátyás ábrázolásoknak is van reális magja, de hogy melyik korban melyiket favorizálták, az nagyon is függött az aktuális ízlésformálóktól.
Különösen tanulságos eszmefuttatást hallottunk tőle a múlt század húszas-harmincas éveinek Mátyás-kultuszáról, a király százpengősre nyomtatott képétől a Corvin-lánc kitüntetéséig. Mindezek összefüggésbe hozhatók Horthy Miklós kormányzó dinasztikus törekvéseivel. Hiszen Mátyás király édesapja, Hunyadi János is kormányzó volt, s fiából király lehetett, nem is akármilyen, hanem népszerű, erőskezű és hódító.
Ez utóbbi a Trianon utáni Magyarországon a revízióvágy közepette nem volt elhanyagolható szempont. Fia, István kormányzó-helyettessé választatása pedig ráerősít a Horthy-dinasztia kialakítására vonatkozó feltételezésekre. A tendencia a múzeumi Múzsák termében látható gazdag anyagon nyomon követhető.
A kiállítás képei, szobrai, interaktív szemléltető eszközei segítségével bekalandozhatók a századok, a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága pedig joggal lehet elégedett, hogy állandó kiállításai mellé ismét sikerült egy színvonalas időszaki rendezvénnyel becsalogatni a közönséget, illetve megtartani hűséges látogatóit.
