Mázli, humor és Kassák

Kövesdy Pál sorsa szégyenteljes törvények, alattomos kvóták és szigorodó előírások következményeként lényegében ugyanúgy alakult, mint sok más, a múlt század tízes-húszas éveiben született zsidó fiatalemberé. Őt viszont jutalmazta is a sors: tehetséggel, ezerféle emberi és üzleti kapcsolattal, szerencsés szökésekkel vegyes ukrajnai munkaszolgálattal, itthoni bujkálással, 45 után aztán rövid „látogatással” az Andrássy út 60.-ban, hogy végül – némi floridai, dalos pincéri kitérő után – megnyissa New York-i galériáját. Az addig vezető úton a szokványosnál több mázli és nem kevés humor szegődött mellé, amihez mostantól némi szemrehányás is társul. De erről majd később.

A Bánó Andrásnak magnókazettákra mondott életrajz legfontosabb jellemzője az élvezetes stílus. Az a fajta fanyar humor, amely a legszörnyűbb helyzetekben is képes meglátni és láttatni a groteszkben rejlő derű lehetőségét vagy a menekülésre jó esélyt kínáló alkalmat, és amelybe eleve bele van kódolva a siker. Kövesdynek egyetlen beteljesületlen álma maradt csupán: az operaénekesi karrier.

Volt azonban az életének egy különösen izgalmas időszaka, amikor 56 után hazalátogatott, hogy képekkel sefteljen. Szeméttel kezdte itthoni vásárlásait. Tudják: pamutgombolyaggal játszadozó kismacska, erdőszéli patakparton a telihold fényében bőgő szarvasbika. Meg zsánerekkel, amelyek éppoly jól mutattak a magyar kispolgárok, mint a hasonló vizuális kultúrájú amerikai családok nappalijában. Csak évekkel később érzett rá, mekkora lehetőség rejlik a magyar avantgárdban, amely akkoriban nálunk épp az üldözendő mételyt testesítette meg a szocialista realizmus ellenében. Voltaképp korrekt üzletet ajánlott a mindenható kultúraexportőr cégnek: az ország pénzhez jut, Kövesdy pedig kitakarítja a dekadenciát. A hatvanas, hetvenes években elképesztő mennyiségű képet szállított ki: a magyar századelő legkiválóbbjainak alkotásait. Így ismerte meg a világ Scheibert, Kádár Bélát, Bortnyikot, Moholy-Nagyot és Kassákot. És így váltak képeik itthon hiánycikké.

(Bánó András: Észbontó élet – Kövesdy Pál regényes története. Scolar)

Berkó Pál