Mária és Magdolna kínjai

Ikerlányokról szól a kisregény (1927-ből), akik keresztbe is szerelmesek voltak házastársaikba. (Ebből lesz a dráma. Értik, ugye: „ikrek”!) Az egyik férj Walter. Zeneszerző, „oroszlánüstökkel” (hogyan másképp?), ő a meg nem értett művész, aki végül (természetesen) megőrül, majd halála után (még természetesebben) megdicsőül az utókor tapsaiban, „amint az kizárólag szokás” – mondta volt Karinthy. Walter felesége, Mária az egyik iker. A muzsikus belső munkatársa azonban Magdaléna, a másik. Vagyis hát: többrendbeli konfliktus beépítve.

Ralph, a gépész, a „homo technicus”, a nemművész, az átlagférfi, a polgár feleségül veszi Magdalénát, de közben lelkifurdalásos viszonyt folytat Máriával hevesen, majd az önmegtartóztatás önként vállalt feladatát egy viharos alkonyaton elbukván, kvázi öngyilkosként kizuhan a Zeppelinből. (Oh tempora, oh mores!)

A Mű, a titok az, amit szolgálni kell, mert fontosabb, mint az ember maga – állítja Bánffy, a mai olvasót ugyancsak próbára tevő fogalmazásban. „Homlokukon mintha... valami szent szenvedély, végtelen odaadás, önfeláldozás... írta volna karmolásait arcuk márványának meleg halványságába.” Biz’ a cikornyák ma már riasztanak. Ám „bűne a koré, mely szülte őt...” – int türelemre Madách.

Korabeli „modernség” és múlt századi romantika vegyül a nem nagy igényű történetekben: Erdős Renée-nek múzsai homlokcsókja látszik a rúzsos kéziratpapíron. A divatos pszichologizálás és néminemű nemi felszabadultság számítható a húszas évek jelenségeihez, ám romantikus a kéj, a bizsergés, a lelkifurdalás, a felzaklató meztelenség.

Csalódást okozóan gyenge könyv ez, sok-sok dramaturgiai sablonnal (ikrek keresztbe-kasul), számos irodalmi közhellyel, ma már mulatságosnak ható, erőlködő mondatokkal. Akad szövegmorzsa, amely olyan, mintha Karinthy Frigyes írta volna az Így írtok ti számára: „Köszönöm leánylelked lobogását, melyet mint valami bokrétát nyújtottál felém.”

Igaz: a legnevetségesebb mindig a tegnapi divat.

(Gróf Bánffy Miklós: Bűvös éjszaka. Két kisregény. Helikon Kiadó.)

Erdélyi S. Gábor