Malevics a mai Moszkvában

Visszaviszi nézőit a legősibb, legalapvetőbb naturális kincseinkhez.

2021. szeptember 7., 15:31

Szerző:

A nemrég megnyitott moszkvai Malevics parkban a Fekete Négyzet című köztéri műalkotás tiszteleg a világhírű orosz absztrakt festő, Kazimir Malevics emléke előtt. Bár szemből két hatalmas fekete négyzetet látni csak belőle, az oldala csupa tükör, ami izgalmas optikai illúziót teremt: nemcsak a parkba, hanem a végtelenbe is beléphetünk általa. 

A Grigorij Orekhov készítette szobor az orosz kortárs képzőművészet egyik kiemelkedő alkotása. Első pillantásra egy (vagyis kettő) szándékosan természetidegen alkotás, ami valójában az összes többi oldalával beleolvad a természetes környezetébe. Az ember által épített világ és a környező táj különleges találkozása, amin úgy lehet átsétálni, akár egy kapun. Nem csupán a fekete négyzetek (az 1915-ben, Az utolsó futurista kiállításra készített Kazimir Malevics festmény) valóságos megtestesülései közt nyújt átjárást, hanem egy végtelen variációkkal teli, képzeletbeli dimenzióba is. 

Orekhov a fekete négyzetek oldalát olyan magasfényűre csiszolt, rozsdamentes acéllapokkal borította, amikhez hasonlót Oroszországban még nem készítettek, csak ez a művész dolgozik ilyenekkel alkotásaiban. A különleges technológiával készült mű képes szimbolikusan visszaforgatni a történelmi időt, megfordítani a haladást, ami mindig a természettel való egységük ellenébe ment, mintha csak ez ellen lázadnánk, és nagyjából a milleniumra ért a csúcsára. Visszaviszi nézőit a legősibb, legalapvetőbb naturális kincseinkhez, a zöldellő fákhoz, burjánzó bokrokhoz és a kék égbolthoz, amik még az urbánus környezetben is kitartóan mellettünk maradtak. 

Időközben a reprezentációt (legyen az szobor vagy festmény) elfogadtuk valóságosnak, nem csupán egy idealizált tér másolatának, megkettőzésének. De amint valaki belép a Fekete négyzetek közé, a visszatükrözött világ végtelen folyosójában találhatja magát. A saját mozgásának dinamikája és emberi tükörképe élő kontrasztot alkot a statikus, monolitikus szobrokkal, és egy alternatív valóságot mutat meg, amiben jó érzés gondolkodás nélkül létezni, elveszni is.

(Kiemelt kép: A műalkotás. Forrás: Grigorij Orekhov / Instagram)

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál.