Elhunyt Kristóf István, a Fővárosi Nagycirkusz egykori igazgatója

Életének 82. évében hétfőn elhunyt Kristóf István, a Fővárosi Nagycirkusz egykori igazgatója, artistaművész, Jászai Mari-díjjal és a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál Ezüst Bohóc-díjával is kitüntetett érdemes művész – tudatta a Fővárosi Nagycirkusz kedden az MTI-vel.

2023. szeptember 5., 19:37

Szerző:

Kristóf Istvánt a Fővárosi Nagycirkusz saját halottjának tekinti és emlékfalat emelnek tiszteletére az intézményben. „Kristóf István a magyar cirkuszművészet világának meghatározó és kiemelkedő alakja volt. Emléke örökké él szívünkben és a művészetben” – búcsúzik a művésztől a Fővárosi Nagycirkusz társulata nevében Fekete Péter főigazgató.

Kristóf István halálhírét a fia, a szintén nemzetközi hírnévvel bíró Kristfóf Krisztián jelentette be a közösségi oldalán. „Szeretett Édesapám, Kristóf István ma este mély álomra talált, átment a fényes függönyön, hogy újra átöleljék egymást Édesanyámmal. Minden percben hiányozni fog! Örökké szívemben őrzöm tanításait” – búcsúzott.

Kristóf István 1941. szeptember 11-én született Keszthelyen, artista dinasztia tagjaként, egy vándorcirkusz kocsijában. Nagyapja Richter János, édesapja Kristóf István erőművész volt, aki az Aida nevű elefánt számával a „francia Herkulesként” vált ismertté.

A család őt is a porondra szánta, alig múlt tizenegy éves, amikor először lépett a közönség elé. A Kisfiú nagy elefánttal című szám a profizmus felé vezető út első mérföldköve volt. Tizennégy éves múlt, amikor szülei beíratták az akkori Állami Artistaképző Iskolába. Álmának megvalósításában, hogy légtornász és a világ legjobb fogója legyen, húga támogatta: közösen megalkották levegő duett számukat, amelyet 1958. márciusában mutattak be, először nagybátyjuk cirkuszában, majd a Fővárosi Nagycirkuszban – idézik fel a méltatásban.

Kristóf István saját bevallása szerint az orosz Nyikolaj Panovtól tanult a legtöbbet, akivel Bulgáriában találkozott. Ezt követően a formabontó megoldásokra és újszerűségre törekedő művésztársaival megalapították Magyarországon a Hunor csoportot. A világon először ők mutatták be a nyújtóakrobatikát a levegőben, egy repülő hintával kombinálva. A nemzetközi szakma is felfigyelt rájuk, amikor a világon először rögzítettek szédítő magasságban hintát, a szokásos magasság kétszereséről ugrottak. Az artista csoporttal számos országban turnézott: Ausztria mellett Olaszországban, Dániában és Oroszországban is fellépett.

A szintén cirkuszdinasztiából származó Sallai Ilonával 1963-ban házasodtak össze. Egy perzs számot állítottak össze, amellyel bejárták a világot: Bulgáriától kezdve Görögországon és Ausztrálián át a Fülöp-szigetekig számos országban szerepeltek nagy sikerrel.

 

„Nekünk vissza kell varázsolnunk a közönség gyerekkorát. Nekünk el kell felejtetni a közönséggel a problémáit. Szabaduljon fel az a közönség, örüljön, izguljon, tapsoljon, és fontos, hogy mindenféleképpen boldogan menjen ki” – vallotta Kristóf István.

Deszka és hand voltige produkciójukat 1977-ben a Nemzetközi Cirkuszfesztivál Ezüst Bohóc-díjával ismerte el a zsűri. Ők voltak az első magyar artistaművészek, akik a rangos elismerést megkapták. Egy sérülés vetett véget karrierjüknek. Kristóf István felesége lezuhant, amikor németországi turnéjukra próbáltak 1987-ben. Hosszas vívódás után el kellett fogadniuk, hogy az artistaélet számukra véget ért.

 

Kristóf István a Fővárosi Nagycirkusz vezetőjeként folytatta pályafutását. 1988-tól kezdve 24 éven át irányította igazgatóként az intézményt, folyamatosan törekedett az új utak keresésére. Művészi ambícióit, tapasztalatait sikerrel alkalmazta a műsorok összeállításánál. Fiával, Kristóf Krisztián artistaművésszel, Guinness-rekorder magyar zsonglőrrel közösen álmodták meg és hozták létre a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivált.

Kristóf István munkásságát a legmagasabb szakmai kitüntetésekkel ismerték el, köztük van a Jászai Mari-díj (1977), a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál Ezüst bohóc-díja (1977), az Érdemes Művész cím (1988), a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (1995), a Franz Czeisler Tihany-díj (1996), az Orosz Cirkuszművészeti Akadémia örökös tagja elismerés (2001), a Maxim Nikulin „Russian Clown Award” (2004), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2005), a Puskin-díj, az orosz-magyar kulturális kapcsolatokért végzett munkájáért (2005), a Kobzov-életműdíj (2012), a Cirque du Soleil életműdíja (2012) és a Nikulin Circus életműdíja (2012) – áll a közleményben.

(Kiemelt kép: Kristóf István, a Fővárosi Nagycirkusz volt igazgatója. Forrás: MTI)

 

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.