Ismét magyar írót dicsér az olasz sajtó

Utoljára akkor esett ennyi fény a magyar irodalomra Itáliában, amikor 2007-ben az Einaudi kiadó megjelentett olaszul Szabó Magda Az ajtó című művét, amellyel szinte minden mértékadó kulturális rovat foglalkozott.

És most itt van Pap Károlylönéletrajzi ihletésű Azarel-je (Fazi Kiadó, Rényi Andrea fordítása), amelyet a kritikák azonnal Franz Kafkával, Malamudal, Bruno Schultzcal vagy a fiatal Nabokovval azonos szellemi magasságra emeltek szerte a világon.

"Az Azarelt tekintetjük érzelmi lenevelési regénynek, a harmincas évek végi zsidóság kevésbé megnyugtató mérlegének -- írja az egyik olasz kritikus, Giulio Busi az Il Sole 24 Oré-ban.-- Pap Károlyt az ortodoxia már némi szorongással töltötte el, de a modernizáció mellett sem tudott hitet tennil, hiszen az ősi rítusok töltete nélküli a zsidó vallás értelmét vesztett mesének tűnt a számára."

A kötethez a ma élő legismertebb olaszországi klezmerzenész (és egyszemélyes zsidó kulturális intézmény), Moni Ovadia írt előszót.

A külföldi fordításokat megelőzte a magyarországi Pap Károly-reneszánsz. A Múlt és Jövő könyvkiadó sorban, hét kötetben jelentette meg a szerző műveit, illetve nyolcadikként Lichtmann Tamás róla szóló monográfiáját.

Kőbányai János kiadóigazgató mégis úgy érzi, dacára a kiadott műveknek, nem sikerült a Pap Károly-reneszánszot elindítani.
-- Viszont világsikerről beszélhetünk, fantasztikus kritikai recepcióval -- mondja. A futótűzszerűen terjedő siker az Azarel angol kiadásával indult, melyet 2001-ben jelentetett a Steerforth Kiadó (Olchváry Pál) fordításában. Ezt követte a német, a francia, a holland, a héber, a spanyol és olasz kiadás, sőt, újabban még egy orosz kalózkiadás is.

Kőbányai János a hetvenes években figyelt Pap Károlyra.
-- Réz Pál ajánlotta a figyelmembe, akivel akkoriban jóban voltam. Feltűnt - még nem tudatos zsidóként - hogy kedvenc íróim, Iszaak Bábel, Daniel Katz, Philip Roth, Bernard Malamud mennyire velem azonos, nekem ismerős hangon szólalnak meg, s nem is gondoltam, hogy ez magyarul lehetséges. Teljesen megdöbbentem, hogy valami hozzájuk hasonló magyarul, magyar közegben megszólalhatott -- meséli.

Amikor elindította az újjászületett a Múlt és Jövő folyóiratot, már az első számtól a szívén viselte Pap Károly újra felfedezését.
-- Amikor pedig már a könyvkiadásba is belevágtunk, az első dolgom volt egy hozzá méltó összkiadást megjelentetni, virtuális párjának, a magyar zsidó szellem másik csillagának, Ámos Imrének a rajzaival a címlapon – idézi fel a kiadó.

Arra a kérdésre, hogy vajon mi lehet az oka Pap Károly mai külhoni sikerének, így válaszol:
-- Külföldön igen sok oknál fogva (és ebből csak az egyik a holokauszt traumájának a feldolgozása) nagy az igény a zsidó irodalom iránt, boldogan fedeznek fel új, színes alkotókat. Pap Károly kritikusa mindig kiemelik az Azarel egyetemes jellegét: egy kisfiú lázadásának kivételes pszichológiával ábrázolt nagy drámáját.

Kőbányai János menetrendszerűen szerez barátokat Pap Károly révén, mert hozzá irányítják azokat a fiatal értelmiségieket, akik beleszeretnek a klasszikus íróba, s esszét vagy tanulmányt írnak róla.
-- Egy fiatal, szimpatikus francia lány, Clara Royer, szinte miatta tanult meg magyarul – meséli. -- Róla és más kortársairól írta a disszertációját a Sorbonne-ra, s hogy legyen a tanárainak mit olvasni, lefordította Pap Károly Irgalom című novelláskötetét, amely hamarosan meg is jelenik. Legutóbb pedig egy New York-i lány, Sasha Weis írt Pap Károlyról a Nextbook című fontos site-on, s mivel a New York Review Books-nál dolgozik, esély van rá, hogy a sorozatukban megjelenjen újra az Azarel.