Hősök neje – Női szobrok egy patriarchális társadalomban
Mindenki ismeri a Hősök terén lévő, az uralkodókat megörökítő Millenniumi emlékművet. De mi a helyzet a nőkkel, akik a férfi uralkodók mögött vagy mellett éltek? Kik ők és hol vannak? Ezt a kérdést járja körül a Lilith Öröksége művészeti csoport Hősök neje című kiállítása, amely szeptember 28-ig látható a Latarka Galériában. A csoport (Fajgerné Dudás Andrea Júlia, Kusovszky Bea, Oláh Orsolya) célkitűzése a nőművészet felvállalása, a nőművészek beemelése a patriarchális művészettörténetbe.
– Magyarország patriarchális beállítottságú volt mindig – mondja Oláh Orsolya –, a feledés homályába vesztek a királynők és a feleségek. Alig van információ róluk, vagy ami van, az is inkább adatok felsorakoztatása. Kik voltak a szüleik, mikor születtek, hány gyereket szültek. Esetleg – ami további kérdéseket vet fel – a jellemvonásaikat írták meg. Az öröklésben, gazdasági, politikai helyezkedésben fő stratégia pontok voltak, mégsem jegyezték őket fel a történészek. Ezeken gondolkodva döntöttük el, hogy csinálnunk kell egy kiállítást, és el kell kezdenünk az erről való diskurzust.
Úgy véli, a legnagyobb probléma az, ahogyan ábrázolják a szobrok a nőket. Sokszor a szépséget és az erotikát képviselik csak ezek a szobrok, esetleg szentként találkozunk velük, de sikeres pályafutással, királyok feleségeként, társként vagy anyaként, úgy tűnik, nem elegek ahhoz, hogy beleférjenek a vizuális világunkba.
A kiállításon az alkotók sajátos szemszögéből, egyedi formanyelvvel készített szobrokkal és képekkel állítanak emléket a Hősők terén látható tizennégy uralkodó és vezető huszonegy feleségének, például Gizella királynénak, Laszkarisz Máriának vagy Podjebrád Katalinnak.
SZ. E.
