Gaborják Ádám: Emlékezni csak tisztán érdemes!

„A Memento70 a Civil Alap pályázaton elnyert támogatásokat visszautasító szervezetek és személyek szövetsége.” – a csoport honlapján. Harmincöten vannak, köztük a József Attila Kör Irodalmi Egyesület is. A fiatal irodalmárok társaságának elnöke, Gaborják Ádám, a 168ora.hu-nak elmondta, erkölcsi kötelességüknek érezték, hogy tiltakozzanak a Holokauszt Emlékév utólagos kormányzati átértelmezése ellen. Ez nem politikai kérdés, és egyáltalán nem csak a zsidók ügye. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.

2014. június 9., 10:03

– A civil szervezetek közül a József Attila Kör volt az első, amelyik csatlakozott a MAZSIHISZ bojkottjához. Az önök kiállása fordulópontot jelentett, példájukat azután több civil társaság követte.

– Ha sikerült mások figyelmét is felhívni erre a fontos ügyre, annak nagyon örülünk. Ugyanakkor fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy mi nem a MAZSIHISZ bojkottjához csatlakoztunk, s nem is gondolom szerencsésnek az efféle kategorizálásokat. Mi elsősorban lelkiismereti, erkölcsi okokból döntöttünk úgy, hogy lemondunk a Civil Alap pályázatán nyert pénzről. Nem akartunk olyan helyzetbe kerülni, hogy bár – a Holokauszt Emlékév kapcsán – kritizáljuk a döntéshozatal mechanizmusait, mégis támogatást fogadunk el tőle. Nemet mondunk például a Szabadság téri emlékműre, nem csak az esztétikai és ideológia zavarossága miatt, hanem mert átláthatatlan módon, nyílt pályáztatás nélkül döntötték el a sorsát. Nem szerettük volna, hogy ezzel a szellemiséggel összemossanak minket. Problémásnak tartottuk volna, hogy ilyen bizonytalan körülmények között az Emlékév logóival hirdessük a saját rendezvényeinket. Inkább megpróbáljuk ezeket megvalósítani más forrásból.

– Úgy tudom, két pályázatuk is nyert a Civil Alapnál.

– Így van. A Holokauszt Emlékévben konferenciát tervezünk a hét éve elhunyt írónőről, Székely Magdáról, akinek személyes sorsában, költészetében is meghatározó volt a holokauszt. Emellett kerekasztal beszélgetéseket szervezünk arról, miként lehet a vészkorszak témáját a közoktatásban, az irodalomban vagy akár múzeumi kiállításokon bemutatni. Miután visszaléptünk, lemondott a Civil Alap támogatásáról a Fiatal Képzőművészek Stúdiója és a Marom Egyesület is. Ők szintén fiatalokból álló szervezetek, s jelenleg – Harmadik generáció néven – velük dolgozunk együtt a programokon.

– A József Attila Kör tagjai is fiatal irodalmárok. A mai egzisztenciális viszonyok között nem lehetett könnyű visszaadni a már elnyert finanszírozást.

– A két pályázatunkkal 2,2 millió forintot nyertünk, ez körülbelül az éves bevételünk egytizede. Jelentős összeg tehát a számunkra. Ehhez tudni kell, hogy az egyesületünkhöz több mint háromszázan tartoznak; írók, költők, műfordítók, kritikusok, színházi szakemberek. Vannak köztünk huszonévesek, a felső korhatár pedig 40 év. Csak a tiszteletbeli tagjaink idősebbek. A József Attila Kör úgy vélem, egy abszolút demokratikusan működő szervezet. Az elnökség megvitatta ezt a kérdést, majd kikértük a tagság véleményét is: a többség úgy gondolta, a körülményekre való tekintettel nem használhatjuk fel a megítélt támogatást.

– A kétkedők elmondták az aggályaikat?

– Úgy gondolták, nem engedhetünk meg magunknak ennyi forráskiesést. Akadt, aki attól tartott, esetleg politikailag értelmezik a döntésünket, és besorolnak minket a kormány ellenzékébe. Ez egyébként nonszensz. Független szervezet vagyunk, sokféle világnézetű fiatal van köztünk. Abszurd, hogy Magyarországon minden közéleti megnyilvánulást pártpolitikai alapon minősítenek. Az, hogy mit gondolunk a holokausztról és a múltunkról, elsősorban nem politikai kérdés, s nem szabadna, hogy az legyen. És végképp nem csak zsidó ügy. Össztársadalmi probléma volt ez a harmincas és negyvenes években, és ma is az, hiszen az áldozatok és az elkövetők leszármazottjai egyaránt itt élnek velünk. Amíg nem alakul ki köztünk konszenzus a múltunkról, addig nem tudunk tovább lépni. Addig igazából jövőnk sincs.

– Meglep, amit mond, mert a fiatalok számára általában nem fontos a múlt. Ráadásul éppen ebben a korosztályban legnépszerűbb a Jobbik.

– Ennek szerintem nem az az oka, hogy a fiatalok közt annyi szélsőjobboldali lenne. Az előző kormányok sem törődtek a fiatalok gondjaival, magukra hagyták őket. Pont a jövőről felejtettek el gondolkodni. Ezért is olyan vonzó sokaknak a Jobbik radikalizmusa. Meg kell értetni generációnk tagjaival is, mennyire veszélyes ideológiákat képvisel az egyre inkább terjeszkedő szélsőjobb. Az etnikai diszkrimináció elfogadhatatlan, és látnunk kell, hogy a jelenlegi antiszemitizmus, rasszizmus ideológiai gyökerei a múltból erednek. A holokauszt túlélői közül már kevesen élnek, így a mi feladatunk lesz megérteni és megőrizni a múltat, úgy ahogyan történt. Tisztán emlékezni. Ezért kell tiltakozni mindenféle történelemhamisítás ellen.

– A „tiszta emlékezésért” jött létre a Memento70 csoport is, melyet azok alakítottak meg, akik lemondták a Civil Alap támogatását, mint például önök is. Összesen kétszáz nyertes pályázóból harmincöten léptek vissza. Sok ez vagy kevés?

– Ahhoz képest, hogy ilyen tiltakozó akcióra még nem volt példa itthon, nagyon is sokan vagyunk. Azért álltunk össze, hogy együtt, egymást segítve teremtsük elő a programjaink megvalósításához szükséges forrásokat. Két hónap alatt több mint nyolcmillió forint jött össze, főleg magánadakozásokból. Sokan csak kis, jelképes összegekkel tudnak adni, de ezzel is ki akarják fejezni, hogy mellettünk állnak. Szolidárisak velünk. Mások önkéntes munkával segítenek. Próbálunk majd külföldről is támogatókat szerezni. Lehet, hogy nem sikerül végül minden programot megvalósítani, de kárpótol minket, hogy részesei lehetünk egy fantasztikus civil összefogásnak, és hírét vihetjük annak is: emlékezni csak tisztán érdemes.

Életének 82. évében meghalt Lukáts Andor Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész, rendező, egyetemi tanár, színházigazgató.