Félálomban sétálunk bele a mesterséges intelligencia korába, és ebből még baj lehet

A Mesterség és intelligencia című kötet kényelmetlen eszmélésre készteti az olvasót abból az álomvilágból, amelyben a techcégek, vezető piaci szereplők és kormányzatok ringatták.

2021. május 12., 14:27

Szerző:

A mesterséges intelligencia szó hallatán sokaknak még mindig a tudományos-fantasztikus filmek disztópikus vagy épp utópisztikus világa sejlik fel, pedig ez a technológia már napjainkban is áthatja életünk jelentős részét. Ha ránézünk az okostelefonunkra, a közösségi médiás platformokra, a modern autó- és számítástechnikai piacra, egyértelműen láthatjuk, hogy már most mennyire előrehaladott állapotban van az MI, és ekkor még nem is beszéltünk a munkaerőpiacon, a gazdaságban, az egészségügyben valamint a politikában betöltött szerepéről. A hatalmas adattömegek a társadalmi kontroll teljes hiányában jelenleg az egyes kormányzatok, piaci szereplők birtokában vannak, melynek nyomán egyre kevesebb ember kezében összpontosul az egyre és egyre csak növekvő hatalom.

Mindezeket összevetve tehát nem meglepő, ha a témában kevésbé tájékozott ember túlzott negativ érzéssel tekint az MI-re. Tilesch György mesterségesintelligencia-kutató és Omar Hatamleh, a NASA innovációért felelős korábbi vezetőjének első közös kötete, a Mesterség és intelligencia éppen ezeknek az olvasóknak kínál olyan lehetséges jövőképeket, amelyek hatására a szemlélő képes háttérbe szorítani előítéleteit és objektívan vizsgálni ezt a rendkívül komplex témakört. A gondolatébresztés mellett azonban lexikális tudást is nyújt a kötet, alapot teremtve ezzel az MI-vel kapcsolatos diskurzus megkezdésére.

A Libri sikerlistáján hetek óta jól szereplő könyv egyik legnagyobb erénye, hogy rendkívül olvasmányosan, közérthető módon közelíti meg az MI-t, és már az elején lefekteti azokat a fogalmakat, amelyek elengedhetetlenek a kötet teljes értékű értelmezéséhez. Ennek értelmében megkülönbözteti mesterséges intelligencia különböző szintjeit, vagyis a szűk mesterséges intelligencia fogalmát, ami egyetlen korlátolt területen képes kiegészíteni az emberi tudást; az általános MI-t, ami emberi módon képes gondolkodni; valamint a mesterséges szuperintelligenciát, ami a Skynet módjára minden téren felülmúlja az embert.

Az elmúlt években egyre több olyan ismeretterjesztő kötet jelent meg hazánkban is, amelyek segítségével bele tudjuk képzelni magunkat a jövő világába, vagy épp megtanuljuk értelmezni a jelen kor egyik legégetőbb kérdését, a mesterséges intelligenciát. Yuval Noah Harari 21 lecke a 21. századra című kötete Tileschék írásához hasonlóan minden szemszögből megvizsgálja az MI megjelenésével elkerülhetetlenné váló változásokat, és nem csak a techipar szempontjait tartja szem előtt. A Mesterség és intelligencia szerzői azonban jelentős tapasztalattal bírnak az üzleti és tudományos világban, ami egyértelműen kitűnik a sorok közül.

Harari, valamint Tilesch és Hatamleh kötetében is szó esik az automatizáció nyomán bekövetkező munkaerőpiaci transzformációról, az autokratikus és demokratikus társadalmak eltérő MI-felhasználásáról, a közösségi médiumok tudatformálásáról. A Mesterség és intelligencia mindazonáltal felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy társadalmi feszültségek nélkül aligha fog lezajlani a technológiai átmenet, főleg nem úgy, hogy az MI megjelenése kevéssé lesz a digitális transzformáció részeként értelmezhető, sokkal inkább egy új korszak kezdeteként. Felhívják a figyelmet, hogy ebben a korban mindenkinek nyitottságot kell mutatnia a folyamatos fejlődésre, az átképzésekre, vagyis az élethosszig tartó tanulásra. A szerzők emellett nem felejtették ki a képletből az olyan társadalmi fundamentumokat sem, amelyek a technológia mellett alapvető gondolkodásformáló erővel bírnak, mint a vallás vagy épp a tradícionalitás.

A Szilícium-völgybeli szenzációhajhász nyilatkozatokkal ellentétben a kötet belátható időtávlatokban gondolkodik, és nem kíván felelőtlen ígéreteket tenni. Az alkotók 2016-ban kezdték el írni a könyvet, Tilesch György elmondása szerint akkor, amikor a tudományos közösség számára is belátható időn belül megvalósíthatóvá vált a mesterséges intelligencia, 2020-ban pedig pontosan a pandémia kezdetén fejezték be annak írását. A járvány hatására azóta számos predikció beigazolódott az állításaik közül, és mintha azt lehetne látni, hogy a vakcinaelosztás, a távoli munkavégzés mellett az MI és a közösségi médiumok szabályozásában is megindult volna egy pozitív tendencia a világ számos országában, kontinensén.

A kötet kényelmetlen eszmélésre készteti az olvasót abból az álomvilágból, amelyben a techcégek, vezető piaci szereplők és kormányzatok ringatták eddig, azonban célszerű erre szükséges felrázásként tekinteni. A kötet egyik legfontosabb állítása ugyanis az, hogy nem léphetünk be félálomban a jövőbe, mert ezáltal még inkább kiszolgáltatottá válnánk az egyes érdekcsoportoknak. Ahhoz, hogy a társadalom kezébe tudja venni az erről szóló diskurzust, nagyon fontosak lesznek az ilyen és ehhez hasonló közérthetően megfogalmazott, tudományos ismeretterjesztő írások, megfelelő edukáció nélkül ugyanis csak az ítélkezés marad számunkra.

A kötet egyik szerzőjével, Tilesch Györggyel készített interjúnkat ide kattintva lehet elolvasni.

(Kiemelt kép: Libri)

Visszavett az állandó rohanásból Lovasi András, s élvezi a vidéki életet, az apaszerepet. A Kiscsillag, valamint a Kispál és a Borz frontembere vasárnap ünnepli 54. születésnapját.