Faust: A film, amely megváltoztatja a gondolkodást

Szokurov legutóbbi játékfilmje, a tavalyi Velencei Filmfesztiválon Arany Oroszlánnal jutalmazott Faust, amelyet idehaza január elején mutatott be a budapesti

Cirko-Gejzir. Oroszországban csak hetek múlva kerül a mozikba. Az alkotók erősen remélték, hogy a fesztiválsiker megkönnyíti az oroszországi forgalmazást. Nem így történt. A Faust premierjét január 26-án tartják Szentpéterváron, Moszkvában két napra rá mutatják be, országos forgalomba február második hetében és nagyon korlátozott keretek között kerül a film. Ennek egyik oka a pénzhiány: az állami Filmtámogató Alap csak tizenöt millió rubelt adott a széles terítéshez szükséges százmillió helyett. A film rendkívüli vizuális világának élvezetéhez a legkorszerűbb vetítési technika és vászon kell, ilyen felszereltségű mozikkal csak a blockbusterek forgalmazására szakosodott nagy társaságok rendelkeznek. Éppen ezeket nem érdekli a tömegízléstől – így a kasszasikertől – csakugyan csillagászati távolságokban alkotó Szokurov és Faustja, amelyről a velencei zsűrielnök Darren Arnofskyígy beszélt: Ez egyike azoknak a filmeknek, amelyek örökre megváltoztatják a néző gondolkodását. Az oroszországi közönség két változatban nézheti meg a németül beszélő filmet: orosz feliratokkal, illetve a rendező hangalámondásával. Szinkron szóba sem jöhetett, mert Szokurov szerint a Faust-történet nem szólalhat meg másképpen, mint eredeti nyelvén.

A

Moloch(1999), a Taurus(2000) és A Nap(2004) a Faust (2011) a negyedik a hatalom természetét vizsgáló Szokurov-alkotások sorában. A forgatókönyv szabadon kezeli Goethe Faustját: a cselekmény a XIX. század díszletei és kellékei közé került, a fő alakok értelmezése erősen elszakad a hagyományostól. Mefisztó Anton AdaszinszkijDrezdában élő orosz színész és pantomimművész alakításában egy már-már groteszk figura, öreg és egyben kortalan, görnyedt, görcsös tartású, altestében torzan dagadt alak, aki atavisztikus farkincát visel fenekén. Míg Faust ( Johannes Zeilerneves osztrák színész játssza, aki ezt a szerepet eddigi pályafutása csúcsának tartja) férfi a javából, akinek semmi szüksége fiatalító praktikákra, hogy Margitot – amúgy mellékesen - meghódítsa. Faustot csak az emberek és a világ fölötti hatalom érdekli, s mihelyt úgy érzi, hogy vágyait egyedül is képes elérni, szabadulni akar a fölöslegessé vált útitárstól – írta még Velencéből a Rosszijszkaja Gazetafilmkritikusa. - Ez a 19-ki századi ruhába bújtatott Faust sokkal inkább a posztszovjet idők „hőse”. Ellentéte mindennek, ami szellem és érzés, merő racionalitás és cinizmus, gyűlöli a morált és a moralistákat, s akár holttesteken át tör célja felé. Ez a Faust egy „übermensch”.
Részletek a werkfilmből

A kritika szerint a film világa a rengeteg nyüzsgő alakjával leginkább id. Pieter Bruegel vásznaihoz hasonlítható, a rövid vágások, a dinamizmus szokatlan a Tarkovszkij köpenyegéből kibújt Szokurovtól. Minden és mindenki mozog, különböző nyelveken beszél, szaglig - az alkotók sokat dolgoztak azon, hogy a szagok illúzióját megteremtsék. Mindezzel együtt a legerősebb érzés a klausztrofóbia. Ez egy sötét, fullasztó, szűk világ, amelyben a falakba ütköző madár vergődése a főmotívum.

A Faust operatőre, a francia

Bruno DelbonnelHarry Potter és a félvér herceg-en is csiszolhatta atmoszférateremtő képességét, és ezúttal is mesterien kezeli a sötét színeket, egészen a kibírhatatlan ragyogásig kivilágosító záró részekig, amelyeket Izlandon vettek fel. Ezeken kívül főképp Prága környékén forgattak, ahol egy valóságos kis város építettek fel a német-orosz-francia koprodukcióban gyártott film számára, ami fel is emésztette a csaknem kilenc és fél millió eurós költségvetés nagyobbik részét. A filmre eleve is nagyon nehezen jött össze a pénz, a forgatás két évig tartott, hónapokig szüneteltetni kellett, a helyszínekből kihagyták a Vatikánt, és az utolsó pillanatig kétséges volt, elkészülnek-e а Velencei Filmfesztiválra.

A témához tartozik:

• Erőd küzd Oscarért- Nyikita Mihalkov: Csalóka napfény 2 Erőd


• Győzött a Közöny-– Nem néznek hazai filmeket Oroszországban


• Fűtő - a „fekete film”


• Londonban nyert, a Titanicon nem szerették. (Kak ja provjol etim letom/Hogyan telt a nyaram). Itthon Így ért véget a nyaram címmel játszotta a budapesti Puskin mozi.


• A kólafüggő medve és a síró Sztálin. (Kráj/Határvidék)


• A női test pogány imádása (Ovszjanki)

További írások Oroszországról az

oroszline.huoldalain