Ezen halálra röhögheti magát!
Többek között az elmúlt százötven év karikatúráiból válogat a Móra Ferenc Múzeum pénteken nyíló Humor által élesen című kiállítása, a látogatók találkozhatnak itt a különböző korszakok komikus műfajaival a XIX. századi élclapoktól kezdve egészen a mai háromdimenziós animációs filmekig -- adta hírül az MTI.
A karikatúra megszületése a fényképezés előtti időkbe vezet vissza, amikor rajzokkal illusztrálták az eseményeket. Ezekből a rajzokból nőtt ki a karikatúra, más néven gúnyrajz, amely nemcsak tudósított, hanem a közvélemény ítéletét tükrözve minősített is gunyoros hangvételével. A műfaj legjelentősebb hazai alakja a XIX. században Jankó János, az 1868-tól kiadott Borsszem Jankó című élclap vezető rajzolója volt. Számos rajza látható a tárlaton.
Ebben az időszakban azonban nemcsak Pesten jelentek meg élclapok, a nagyobb vidéki városnak is meg volt a saját humoros kiadványa, így például Szegeden jelent meg a Paprika, melynek néhány eredeti példányával is találkozhatnak a vendégek - közölte Ibos Éva, az intézmény képzőművészeti osztályának vezetője az MTI-vel.
Az augusztus végéig látható tárlat azonban nemcsak a grafika- és a sajtótörténetbe vezeti be a látogatókat, hanem irodalomtörténeti adalékokkal is szolgál, hiszen a rajokon feltűnnek a huszadik század nagy nyugatos alakjai, például Szabó Lőrinc is.
A kiállításon a régi korok alkotásai mellett láthatók a kortárs művészek, a mai "nagy öregek" - Kaján Tibor, Sajdik Ferenc - a középgeneráció - Császár Tamás, Tettamanti Béla - és fiatal képzőművészek rajzai is.
A Kultúrpalota első emeleti kiállítótermében nyíló tárlat azonban jóval több mint egy karikatúra-kiállítás - fogalmazott a művészettörténész. Láthatók itt a Kossuth-díjas Haraszty István mobilszobrai, csakúgy, mint kivetítőn a szegedi Tóth Pál "Paja" animációs filmjei.
Ibos Éva elmondta, hogy a bemutatandó mintegy száz alkotást a Móra múzeum saját gyűjteménye mellett a békéscsabai Munkácsy múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint a szegedi Somogyi könyvtár anyagából válogatta, valamint a kortárs alkotóktól kapta kölcsön a közgyűjtemény.
