Eszenyi Enikő jól alszik, tiszta a lelkiismerete és nem érti, mi a baj, hisz a Vígszínház sikeres

2020. március 13., 07:35

Szerző:

Lejáratókampány zajlik ellene, de jól alszik, mert tiszta a lelkiismerete – mondta Eszenyi Enikő az őt ért vádakra reagálva az ATV Húzós című műsorában csütörtök este. Először is a Vígszínház igazgatója leszögezte, a társulat tagjai kapnak fizetést akkor is, ha a koronavírus miatti intézkedések következtében nem lesznek előadások, de például a TV-ben, vagy online közvetítésekben pótolhatnák őket.

A teátrum volt színészei, dolgozói azzal vádolják Eszenyit, hogy verbális erőszakkal és agresszív vezetői kommunikációval – amiről a Víg volt tagja, Kovács Patrícia is beszélt – hozzájárult ahhoz, hogy felbontsák a szerződésüket a Vígszínházzal. A főváros vizsgálatot kért az ügyben, bár a a színház vezetésére kiírt pályázat még elbírálás alatt áll.

Mint most az ATV-nek fogalmazott Eszenyi, sok érzése van azzal kapcsolatban, hogy mi folyik most a Vígszínházban, a legfontosabb most az, hogy mi lesz a Vígszínház sorsa.

„A társulati tagok nagyon fiatalok és nem akarom, hogy ezzel ők összepiszkolódjanak" – mondta.

Arról senki nem beszél, jegyezte meg, mennyit tesz a fiataljaiért, van, hogy 2 órát ül az orvosnál egy színészével.

Eszenyi szerint „valami mocorog a mélyben”, a meghallgatása előtt egy nappal jelenik meg egy portálon a nyilatkozata, majd másnak ugyanott egy számára kedvezőtlen cikk, például egy 10 évvel azelőtt ott dolgozó rendezőnő nyilatkozatával, vagy egy másikéval, aki csak hat hónapot volt a társulatnál, vagy egyébként is, „olyan kollégák, akik régen voltak a tagok”. Rónai Egon kérdésére, hogy szerinte ki szervezi ezt az állítólagos lejáratókampányt, nem igazán válaszolt.

Az Eszenyi szerint nem igaz, hogy Rudolf Péter pályázatára 113-an szavaztak, a színház 96 százaléka szavazott, mert a meghallgatáson a társulat művészei közül csak kevesen tudtak részt venni, a színházi dolgozók voltak ott nagy részben. Eleve, 

a társulatnak 400 tagja van a dolgozókkal együtt, „akárhogy számolok, a 400-nak nem 113 a 96 százaléka” - mondta.

Rónai Egon kérdésére, hogy akkor mi a baj a színházzal, ha egy sikersztorinak tűnik kívülről, Eszenyi azt mondta: 

ő is ezt kérdezi, mi a baj?

Hozzátette, nem akarja kommentálni, hogy Stohl András is aláírta a petíciót, pedig sok előadást csináltak együtt, a lényeg, hogy jól alszik, tiszta a lelkiismerete.

Még szintén csütörtök este az ATV Híradójának nyilatkozott a Vígszínház két színésznője, Halász Judit és Börcsök Enikő is. Utóbbi azt mondta,

„egyáltalán nincs jó hangulat és az sem igaz, hogy hozzá bármikor be lehet kopogtatni és bármikor el lehet mondani a véleményünket.”

Tűrhetetlen ez a helyzet, megfulladunk már, tette hozzá, noha mindketten azt mondták, velük személy szerint nem bánt rosszul a Vígszínház igazgatója, de épp elég volt azt látni, ahogy sokakkal másokkal igen.

Halász Judit Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja
Fotó: MTVA/Zih Zsolt

Halász Judit, aki először szólalt meg az ügyben, arról beszélt, hogy azt tartaná normálisnak és demokratikusnak, ha a színházban indult vizsgálat idejére felfüggesztenék Eszenyit, ahogy annak idején Marton Lászlót is felfüggesztették arra az időre. Ő és Börcsök beszéltek az igazgatói pályázatról is, mindkettejük olvasták a másik két induló, Rudolf Péter és Csányi János pályázatát is, és az előbbit nagyon jónak tartották.

Arra a kérdésre, mi lesz, ha mégis Eszenyit választják újra, Börcsök azt mondta, azonnal felállna, Halász pedig azt mondta,

ő már ötven évet kibírt a Vígszínházban, rengeteg igazgatóval dolgozott, így vagy teljesen kiszáll, vagy csak reménykedik abban, hogy megváltozik a helyzet.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.