Eszenyi Enikő volt személyi titkára hatalmi visszaélésekről és megalázó helyzetekről számolt be

Müller Zsófia, aki Eszenyi Enikő személyi titkáraként három évig mindenhová elkísérte a Vígszínház igazgatóját, így hatalmi visszaéléseknek, megkereste egy beszámolóval az Indexet.

Megalázó helyzeteknek, üvöltözéseknek, rengeteg „gyomorforgató és rendkívül szomorú” jelenetnek volt szem- és fültanúja.

Ő is csatlakozik azokhoz az egykori és jelenlegi társulati tagokhoz, akik az elmúlt napokban azt állították: Eszenyi elviselhetetlen munkakörülményeket teremtett a színházban, megalázó, agresszív kommunikációjával és vezetési stílusával.

Enikő azt alázta meg, akit csak lehetett. Az a típusú ember, aki ha megérzi a gyengeséget, először szépen finoman elkezdve, aztán egyre inkább magát felhergelve, a végén totálisan széttépi a másikat. Egy kopó, aki kiszagolja a félelmet. Az az ember, aki minden neki nem tetsző helyzetben visszaél a hatalmával.

Durván móresre tanítja azt, aki hibázik, főleg akkor, ha az a másik bocsánatot kér érte. Az volt a gomb, amit ha a gyanútlan hülye benyomott, vége lett, széttiporta

– kezdi beszámolóját.

Müller Zsófia három évig volt Eszenyi Enikő személyi titkára. Ő azok közé tartozott, akikkel szemben az igazgatónő csak nagyon ritkán alkalmazott verbális erőszakot, de azt mondja, azért tudta másoknál jobban megóvni magát, mert nem volt neki kiszolgáltatva, nem az állás volt az élete, így nem is félt tőle - írja az Index.

Müller látta, ahogy Eszenyi a gyakran cserélődő sajtósokkal „üvölt, tombol, dobálja és tépkedi a papírokat, amin egy neki nem tetsző interjú szövege állt”, és állandóan „ad-hoc módon próbált”, így a háttér műszak nem tudott olyan ütemben alkalmazkodni, mint ahogy ő azt elvárta volna. Ilyenkor is üvöltött és fenyegetőzött.

Amióta a botrány kirobbant, Eszenyi többször is reagált az ellene felhozott vádakra, de Müller szerint sok minden nem úgy van, ahogy az igazgató állítja. „Először is, az igazgató-asszony ajtaja nem volt nyitva. Illetve azok számára igen, akiket éppen kedvelt, vagy akikkel valami miatt érdekében állt beszélni. De a többiek egész egyszerűen akár hetekig nem jutottak be.

„Olyan igazgatónak ismertem meg Eszenyi Enikőt,

akivel képtelenség eredményesen kommunikálni. Aki hazudik. Aki felhasználja a hatalmát azokkal szemben, akik függnek tőle. Aki nem rendelkezik empátiával.

Aki sem szakmailag, sem emberileg nem tud példát mutatni. Akinek nincs bűntudata. Aki nem tud bocsánatot kérni, ha hibázott, mivel el sem ismeri, hogy hibázhat. Aki paranoid és kontrollmániás. Aki nem vállalja a felelősséget a döntéseiért. Aki folyamatosan a Vígszínház intézménye mögé bújva követ el erőszakot a saját kollégáival szemben.”

 

 

Az Index megkérdezte Eszenyi Enikőt, hogyan reagál Müller Zsófia vádjaira. „Miután kiszivárgott a szakmai bizottság döntése, minden egyes nap jön egy cikk, amit nekem cáfolnom kell, miközben egy hárommilliárd forintos költségvetésű intézményt kell összetartanom.

Itt a színház és a nézők jövőjéről van szó, de úgy érzem, hogy valakinek az a célja, hogy ezt szétbombázza, ellehetetlenítse"

Eszenyi a vádakra reagálva közölte: „Én nem vagyok félelmetes. Amikor azt mondják, én vagyok erőszakos, figyelmen kívül hagyják, hogy most ők erőszakosak. Ezt szomorúnak tartom."