Elmagyarázta a bíróság, miért nem vallásgyalázás együtt ábrázolni Jézust és Müller Cecíliát

A Népszava karikatúrája nem a keresztény vallás ellen irányult, nem a keresztény közösséget gúnyolta, nem akadályozta a keresztény embereket a szabad vallásgyakorlásban.

2021. január 20., 21:30

Szerző:

A bíróság közleménye szerint „a keresztény közösséghez tartozó katolikus felperes” - Vejkey Imre KDNP-s országgyűlési képviselő - azt kérte, a törvényszék állapítsa meg, hogy a lap megsértette a teljes keresztény vallási közösség méltóságát, így az ő emberi méltósághoz és a vallásszabadsághoz fűződő személyiségi jogát is. Továbbá bocsánatkérést és 600 ezer forint sérelemdíjat követelt a napilaptól.

A keresetet elutasították, emiatt a törvényszéket a jobboldali sajtóban több támadás is érte. „Ma Magyarországon büntetlenül lehet a keresztényeket gyalázni” - mondta Vejkey. 

A bíróság magyarázó közleménye szerint az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott, hogy a perben kifogásolt rajz karikatúra, ezért annak műfaji besorolását figyelembe véve kellett a bíróságnak megítélnie. A bíróság azt vizsgálta, hogy az átlagos tájékozottságú olvasó a karikatúra megjelenési idejére és az aktuális közéleti eseményekre tekintettel mire asszociál.

A bíróság megítélése szerint a karikatúra készítője a Covid-járvánnyal kapcsolatos aktuális eseményekre reflektált, így a karikatúra központi témája nem vallási, hanem közéleti vonatkozású. 

A karikatúra tehát nem a keresztény vallás ellen irányult, nem a keresztény közösséget gúnyolta, nem akadályozta a keresztény embereket a szabad vallásgyakorlásban, ezért a keresztény közösséget, így a felperest nem érte olyan súlyú jogsértés, amely a személyiségi jogi szankciók alkalmazását, illetve a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság korlátozását indokolná – olvasható a közleményben. 

 

 

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.