Elbeszélt történelem
Furcsa leírni is: 22 év telt el a kelet-európai rendszerváltás óta. Ezért különös élmény a főszereplők szemszögéből történelemként visszalátni mindazt, amit magánéletünk részeként éltünk meg. A kollégánk, Heltai András szerkesztésében megjelent gyűjtemény huszonöt „oral history”-interjúban tárja elénk a kelet-közép-európai demokratikus átmenet kevéssé ismert részleteit. (A felgyorsult történelem című első kötet magyar politikusok és közéleti személyiségek visszaemlékezéseit közölte.)
Sajátos történelmi „hologram” bontakozik ki előttünk. Az interjúalanyok nem csupán arról beszélnek, hogyan emlékeznek akkori önmagukra s a demokratikus átmenet korszakára saját országaikban, hanem arról is, hogyan látták, látják az akkori forradalmi idők magyar szereplőit és az 1989 óta eltelt időszak magyar közéletét. Bár az amerikai, osztrák, német, lengyel, román és szlovák vélemények sokban egybecsengenek, jelentős különbségek is vannak egyes személyek és események megítélésében. Nem csoda, hisz a megszólalók között egymás mellé kerül George H. W. Bush volt amerikai elnök és Markus Meckellel egykori NDK-s lelkész, későbbi külügyminiszter. Emil Constantinescu volt román államfő és a matematikus Jan Litynski, aki a Szolidaritás egyik vezetője volt a hadiállapot idején.
Bár a kötet „történelmi”, az interjúk mégis aktuálpolitikai felhangokat kapnak napjaink hazai és világpolitikai történései kapcsán. A szlovák geológus és környezetvédő Mikulas Huba, aki egykoron levelet írt a csehszlovák állami és pártvezetésnek Bős-Nagymaros ügyében, egyenesen úgy fogalmaz: „A bársonyos forradalom nagyszerű lehetőséget kínált az egész társadalom számára, és csak a társadalmon múlt, hogy élt ezzel a lehetőséggel. Véleményem szerint most már inkább rossz, mint jó irányba haladunk.”
(Elbeszélt történelem – Huszonöten a közép-kelet-európai demokratikus átmenetről. Demokratikus Átalakulásért Intézet.)
