Egy lány, akinek a színház a szerelme

A színésznő napjai mozgalmasan telnek: délelőtt próbák, aztán rohanás a szinkronba, majd délután újabb próbák következnek. Időnként adódik néhány szabad óra, ilyenkor lehet ügyet intézni, gyakorolni vagy szöveget tanulni. Egész napos próba után, este tízkor találkozunk. Arcán azonban nyoma sincs fáradtságnak, sőt, ellenkezőleg: energikus, kipihent és vidám. Civilben húsznak sem látszik, pedig lassan tíz éve játszik színpadon. Bár a sikerhez vezető út nem volt rövid és könnyű sem.

Gimis éveinek egy részét Amerikában töltötte, szabadulni akart az itthoni elitgimnázium nyomasztó elvárásaitól. Ötödszörre próbálkozott, mire bejutott a Színművészetire. „Soha többé ne felvételizzen, mert maga alkalmatlan a felvételizésre” – mondták neki. Pánikoltam, begörcsöltem. A felvételit idegrendszerrel és fizikálisan is bírni kell, én még nem voltam kész erre. De Eszter nem az a típus, aki könnyen feladja. Két jelentkezés között volt stúdiós az Új Színházban, valamint dolgozott a Csepeli Családsegítő Szolgálatnál is.

A színésznő 2007-ben végzett Novák Eszter és Ascher Tamás „kísérleti” zenés osztályában. A végzés után az elhelyezkedés még egy ilyen kiváló ajánlással sem volt zökkenőmentes: a frissen végzett évfolyamból – beleértve Máté Gábor osztályát is – csak néhány fiatalnak kínáltak szerződést. Eszter a megélhetés miatt pultos-felszolgálóként dolgozott napi 12-14 órában, de a színháztól sem távolodott el. Osztálytársaival megalapították a HOPPart Társulatot, amely mostanra az egyik legkedveltebb alternatív társulatok egyike lett – de ne szaladjunk ennyire előre!

Alföldi Róbert 2008-ban hívta meg Esztert a Nemzeti Színház társulatába. Ne higgyük, hogy a színész-direktor zsákbamacskát vett: több darabban – Varázsfuvola, Tovább is van – látta korábban a tehetséges színésznőt. Első „nemzetis” szerepét a Vassza Zseleznova / A kivétel és a szabály című előadásban kapta, Zsótér Sándor rendezésében. A 2009-es év pedig rögtön két főszerepet is hozott. Júliusban a valaha volt legfiatalabb Gertrudisként debütált Katona József Bánk bánjában, olyan neves színésznőket követve a színpadon, mint Jászai Mari, Sulyok Mária, Ronyecz Mária vagy Pásztor Erzsi. Az Ármány és szerelem ősbemutatója október végén volt, Eszter a főhősnő, Lujza bőrébe bújt.

Azt azért fontos megjegyezni, hogy ez a Bánk bán nem sztereotíp figurákat felvonultató múzeum: a szereplők egytől egyig fiatalok, és ez a momentum az egyik legfontosabb eszköz a célhoz: befogadhatóvá tenni egy eredetileg 13. századi történetet a mai fiatalok számára is.

Eszter kiskorában csellózott néhány évig, és a főiskola vége felé döcögve elkezdte feleleveníteni a régi emlékeit. Úgy alakult, hogy mostanában a színpadon is tudja kamatoztatni „tudását”. Újabban a rendezők elkezdték használni a színész más képességeit is, és ezt nagyon jónak tartom – mondja. – Csellózom picit az Ármány és szerelemben, a Jó estét nyárban és a Chicagóban is. Szerintem a színház egyáltalán nem független a zenétől és a mozgástól. Egyszerűen elképzelhetetlen nélküle.

A színház és a zene mellett mindennapjai része volt a karate is. Éppen ezért kellemes felkérés volt a Kiscsillag

Az idei évad rengeteg munkát tartogat Eszter számára: jelenleg nyolc nemzetis darabban játszik párhuzamosan, és már folynak a májusban színpadra kerülő Az ember tragédiájának próbái is. Havonta párszor azért adódik olyan alkalom, amikor csodával határos módon – és persze a precíz szervezésnek köszönhetően – a HOPPart csapata is össze tud jönni. Ilyenkor, általában késői kezdéssel játsszák saját darabjaikat: a Korijolánuszt, a Halálkeményt, A kisvakondot. Vagy a Chicagót, amely a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) versenyprogramjába is bekerült.

A fiatal színésznőt a jobbnál jobb filmszerepek is rendre megtalálják. A 2009 végén bemutatott, nagy sikerű Poligamyban Csányi Sándor egyik Lilláját alakította. Tavaly nyáron forgott Török Ferenc Isztambul című filmje; a részben Budapesten, részben a legnagyobb török városban játszódó film egy értelmiségi család széteséséről szól. A főhősnőt több évtizednyi házasság és két gyermek felnevelése után elhagyja a férje egy fiatal tanítványáért; ezt a lányt játssza Eszter. A filmet várhatóan 2011 második felében mutatják be a hazai mozikban.

Ugyancsak tavaly, ősszel készült az Éji séták és éji alakok című tévéjáték, az 50 perces művet december 27-én mutatta be a Magyar Televízió. Miklauzic Bence, Eszter jó barátja több Mikszáth-novella összegyúrásával készítette el filmjét, amely egy újságíró és egy öngyilkosságra készülő férfi találkozását meséli el. A novellafüzérben Mikszáth egyes szám első személyben ír, az adaptációban ezt a karaktert – Rikner Mihályt, a Pesti Hírlap szerkesztőjét – Fenyő Iván alakítja. Rikner egy éjszaka találkozik lapja egykori szedőjével, Gimey Jánossal, aki a Lánchídról leugorva akart véget vetni életének. A férfit ugyanis megharapta egy veszett kutya – érzi, elhatalmasodóban van rajta a betegség, és fél, hogy kárt tehet saját lányában (őt alakítja Eszter). A szedő ajánlatot tesz Riknernek: ha meghívja őt vacsorára, végignézheti és megírhatja utolsó éjszakáját.

Az Éji séták és éji alakok már a második közös munkája a Miklauzic-Bánfalvi párosnak. Két éve forgatták, de csak most tavasszal mutatják be a hazai mozikban A zöld sárkány gyermekei című nagyjátékfilmet. A történet egy ingatlanügynök, egy kínai férfi és egy pizzafutárlány különös találkozását meséli el. Noha az alkotás itthon még nem látható, már számos neves külföldi fesztiválra kapott meghívást: tavaly októberben a Pusani és a Varsói, idén márciusban pedig a Szófiai Filmfesztivál rangos versenyprogramjába is bekerült. A hazai premier – a szokásos, zártkörű vetítésektől eltérően – igazi különlegességnek ígérkezik: április 5-én este egyszerre három teremben játsszák a Corvin moziban a filmet, amire bárki válthat jegyet.

Hosszasan beszélgetünk, de Eszter még mindig elemében van. Hiába, az ember pont így képzel egy fiatal nőt, aki a hobbijának él. Bár az az érzésem, a színház neki nem csupán hobbi, jóval több annál: igazi szerelem.