Milyen lenne az a világ, ahol Donald Trump száll szembe a klímaváltozással?
Könyvajánló Octavia E. Butler - A magvető példázata című kötetéről.
A 21. században egyre több olyan probléma bukik ki a hétköznapokban, amelyek nem csak hogy az emberiség fejlődésének szabnak gátat, hanem komoly harcokat is eredményeznek a különböző táborok között. Ilyennek mondható a klímaváltozás, a túlnépesedés és a menekültválság kérdésköre is, amelyekről érzékeljük, hogy politikai beállítottságtól függetlenül komoly gondot fognak okozni a jövőben. Az ilyen és ezekhez hasonló frusztrációk gyakran a művészetekbe is beszivárognak, elég csak arra gondolni, hogy napjaink egyik legkelendőbb zsánere, sorozatok, filmek és könyvek terén egyaránt a disztopikus irodalom. Példaként A beavatott című young-adult könyvek egy képességek szerint osztályokra bontott társadalmat mutat be, míg A szolgálólány meséje egy olyan kort tár elénk, ahol a nők jelentős része meddőséggel küzd, és rabszolgasorba taszítják a még termékeny társaikat. És itt van az Agave Könyvek gondozásában megjelent, a 2006-ban elhunyt Octavia E. Butler kötete, A magvető példázata, amely sok szempontból még reálisabb jövőképet mutat be számunkra. Ez nem véletlen, ugyanis a Földmag duológia második részében már napjaink politikai trendjei is felsejlenek, mindezt úgy, hogy majd harminc év telt el a kötet megjelenése óta. Könyvajánló.
A történet szerint 2024-et írunk: a klímaváltozás elviselhetetlen károkat okoz világszerte, járványok, háborúk és tartós vízhiány sújtja az emberiséget. Los Angeles külső részén fegyveres erőkkel védett, zárt közösségek próbálnak biztonságban fennmaradni a fosztogatókkal szemben, akik gondolkodás nélkül ölnek a túlélésük érdekében. A kötet főszereplője, Lauren Olamina az egyik ilyen közösségben él családjával. Apja református lelkész, és másokkal együtt azért küzd, hogy megőrizze az emberiség méltóságát és épségét. Lauren hiperempátiával küzd – egy ritka betegséggel, melynek során rendkívül érzékennyé válik mások fizikai fájdalmával szemben. És ha csak egy pillanatra is belegondolunk, mekkora hátrányt jelent ez az elváltozás egy háborúk és fosztogatások által sújtott világban, már át is érezzük a drámát. Egy nap pedig fosztogatók törnek be a közösségbe, és bekövetkezik, amitől mindenki tartott: otthonukat hátrahagyva menekülniük kell a farkastörvények uralta senkiföldjén. Lauren a túlélőkkel együtt északra tart és idővel a vezetőjükké válik. De nem csak túléléstaktikai, hanem spirituális értelemben is.
Protagonistánk tökéletes ideálképet nyújt a női olvasónak, ugyanis Butler már harminc évvel megírta azt, hogy a nők is lehetnek ugyanolyan kitartóak, erősek és bátrak, mint férfi társaik. A főszereplőre egyértelmű hatással volt maga az író személye is, ugyanis Butlerhez hasonlóan Lauren is egy afroamerikai nő, akinek a férfiak világában kell helytállnia, sőt, felülkerekednie. Erre azonban minden lehetősége megvan, ugyanis a normákat félredobva, és reagálva a világban zajló történésekre, az iskolákban már nem matematika órán kell görnyednie a diákoknak, hanem fegyverkezelést, és közelharcot kell tanulniuk, így elmosódnak a nemek közti határok. Legalábbis ebben a tekintetben. A falakkal körbevett városokat fenyegető fosztogatók ugyanis sorra csonkítják és erőszakolják meg a kiszolgáltatott egyéneket.
Az író rendkívül nyers stílusban, a főszereplő narrációjában mutatja be ennek a kegyetlen világnak a mindennapjait, és nagyon következetesen, naplószerűen jegyzeteli nekünk az éppen aktuális történéseket. Azonban a leírások a vizuálisabb olvasónak nemegyszer okozhat komoly diszkomfortot, Octavia E. Butler ugyanis kendőzetlenül mutatja be a kétségbeesés és kilátástalanság hatására kannibalista szörnyekké változó gonosztevők által uralt világot. Főszereplőinket egyedül a vallás tartja mozgásban, azonban itt nem arra kell gondolni, hogy folyamatosan rózsafűzért morzsolva imádkoznak a megváltóhoz. Nem. Valóban aktív, sokszor konfrontatív módon kérdőjelezik meg a bennük lévő istenképet. Sokszor felteszik ugyanis a kérdést, milyen Isten az, aki ilyen szenvedésben tartja a népét. Gyakran visszatérő motívumként a politikai utalások is megjelennek a kötetben, amelyek valamennyire ugyan reflektálnak arra a világra, amikor Butler a kötetet írta, de ez olyan jól van beépítve a történetben, hogy fel sem tűnik.
Akkor viszont már napjaink politikájával sem lesz nehéz párhuzamot vonni, amikor A magvető példázatának folytatásában feltűnik egy fundamentalista kereszténységet hirdető elnök, aki ígérete szerint vissza fogja szerezni az Amerikai Egyesült Államok hatalmát, teszi mindezt azzal a jelmondattal, hogy: Make America Great Again. Ovtavia E. Butler tehát nem csak bőrszíne és neme miatt tűnik ki a tudományos-fantasztikus közegből, hanem merész kiszólásai miatt is. A magvető példázata számtalan írót inspirált és a műfaj egyik legfontosabb modern műveként tartják számon – hatását pedig jól illusztrálja, hogy 2020-ban, huszonhét évvel a megjelenése után New York Times Bestseller lett. Az íráson ugyan néha érződik, hogy sok szempontból inkább egy másik kor szülöttje, tanításain mégis érdemes elgondolkodnia az olvasónak, ugyanis nem kizárt, hogy egyszer egy ilyen feje tetejére állt világban kell ébrednünk.
(Kiemelt kép: Agave Könyvek - Facebook)
