Demeter Szilárd megint beleszállt a kortárs magyar írókba

Demeter Szilárd szerint azért nincsen külföldre eladható, világszínvonalon alkotó magyar író, mert nem a saját történeteiket írják meg. Az index.hu-nak adott interjúban kifejtette, hogy a

„kortárs magyar irodalom jelentős része öncélú, nem irodalom, hanem irodalmi mutatvány, és amikor ezt mondom, az egész Kárpát-medencében és a diaszpórában gondolkodom.  A világirodalom is hasonló állapotban van. A legjobb fokmérője ennek, hogy a költők, írók egykori megmondó szerepét ma a stand up komikusok vették át. Abban reménykedem, hogy most, amikor Európában beüt az energiaválság, felértékelődik a könyv, mint kultúrahordozó. Éltem a Ceausescu-diktatúra alatt, és megtapasztaltam, hogy petróleumlámpa fényénél is élvezhető egy jó könyv.”

Ugyanakkor fontosnak tartja a közönségnevelést is, mert úgy véli, kultúra – fogyasztókból kultúra - hordozókká kell válniuk az embereknek. Őszre készül el az a tehetséggondozó projekt, amelynek köszönhetően sok fiatal tanulhat meg alapszinten hangszeren játszani. Ez áramszünet esetén is biztos elfoglaltságot biztosít, ha netán a kütyüket nem tudnák használni. A vészforgatókönyvben gondolkodó főigazgató szerint az életminőség fenntartásában  eképpen meghatározó szerepe van a kultúrának. 

Demeter beszélt a kulturális költségcsökkentésről. Kifejtette, hogy nem biztos abban, szükség van-e ennyi kulturális intézményre.  Úgy véli, szerencsés lenne felszámolni a „párhuzamos struktúrákat”, mert racionális szervezéssel felére csökkenthetőek lehetnének a költségek és hatékonyabbá lehetne tenni a munkát. Az elképzelése alátámasztására azt a példát hozta, hogy a tucatnyi komolyzenei együttes helyett négy nagyzenekart kifizetődőbb lenne működtetni.

Demeter nyilatkozott a felelősségi körébe tartozó ingatlanok sorsáról is. Mint elmondta, „Jelen pillanatban nem beszélünk róla”, hogy mikor kerül végleges helyre az OSZK, és Orbán Viktor miniszterelnök tavasszal azt mondta neki, hogy 2024-ig nincs reális esélye az ingatlanfejlesztéseknek. A Hajógyári-sziget egyes területei, az Andrássy-palota, az Írószövetség Bajza utcai székháza, egy szegedi ingatlan, és egy-egy szolnoki és nyíregyházi volt rádióépület tulajdonba vételéről azonban már van érvényes szerződés, ott kulturális intézményeket szeretnének létrehozni.

A kata adózási forma átalakításával kapcsolatban Demter kifejtette, hogy az negatívan érinti a kultúra legtöbb szereplőjét is. „Különböző szakmai szervezetekkel folytatott tárgyalások után arra jutottunk, hogy kellene egy kreatívipari adózási forma, melynek az egyszerűsített adminisztráció a lényege. Sok zenésszel beszéltem, akik hajlandóak lennének többet adózni a bevételből, de nem akarnak könyvelőkkel bajlódni.

Megpróbálom úgy előkészíteni a kreatívipari adózást a szakmai szervezetekkel, hogy képviselni tudjuk az államtitkár és miniszter urak előtt. Egy kata-jellegű adóforma lehetne, melyre a teáor-szám alapján a kreatív terület szereplőire vonatkozna. Olyan adóhányadot kellene meghatározni, amely az ő tébéellátásukat és nyugdíjukat is garantálná.”

(Kiemelt fotó: Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója. MTI/Szigetváry Zsolt)