Cigányszerelem, hepiend nélkül
A Szegedi Szabadtéri Játékok július 3-i nyitóelőadásaként Lehár Ferenc Cigányszerelem című operai igényű művét mutatják be; a nagyszabású produkció - amely július 4-én, 10-én és 11-én is látható - 80 millió forintos költségvetéssel készül - mondta Bátyai Edina, a fesztivál igazgatója a pénteki budapesti olvasópróbán.
A Cigányszerelemben jeles énekesek - Frankó Tünde, Rácz Rita, Kiss B. Atilla, Vadász Dániel - és neves színészek - köztük Bodrogi Gyula, Molnár Piroska, Stohl András, Hollósi Frigye, Gesztesi Károly - lépnek színpadra.
A jelmezeket, amelyek között gyönyörű kalotaszegi ruhák is lesznek, Velich Rita, a látványos díszletet Daróczy Sándor tervezi, a színpadképben 112 nyírfa áll majd a szegedi Dóm téri színpadon, a Fogadalmi templom előtt - mondta az olvasópróbán jelenlévőknek Béres Attila, a Budapesti Operettszínház főrendezője, aki nemrég a szibériai Jekatyerinburgban állította színpadra ezt a Lehár-művet.
A főrendező kiemelte: a két előadás csak abban közös, hogy hepiend nélkül ér véget a darab, nem a hősnő és a hős szerelmének beteljesülésével, ők ketten elválnak egymástól. Hozzátette: ezért a furcsaságáért is szereti ezt a darabot.
A történetben Zórika (Rácz Rita) nem a gyerekkora óta imádott Józsihoz (Kiss B. Atilla), a cigány hegedűshöz megy feleségül, hanem a szürke, csendes, de férjnek való Jonelt választja (Vadász Zsolt).
"Az operett utolérte korát. Amikor még csak terveztük Bátyai Edinával, hogy A csárdáskirálynő és a Marica grófnő után melyik zenés művet tűzzük műsorra, még nem volt ilyen erős a társadalmi feszültség. A Cigányszerelem egyik konfliktusa tagadhatatlanul a magyarok és a cigányok között feszül. Eredménynek tartanám, ha megmutathatnánk a nézőknek, hogy Józsi és Zórika nem azért nem lesznek egymáséi, mert az egyik cigány, a másik magyar, hanem mert a szerelmük erős ugyan, de személyiségük annyira különbözik" - fejtette ki az olvasópróbán Béres Attila.
Józsi másik feszültség forrása is: nemcsak Zórika rajong érte, hanem a vidéki primadonna (Frankó Tünde) is szeretné megszerezni. A két nő minden eszközt bevet a küzdelemben, de elegánsan, hangos szó nélkül. A cigánylegény az egyetlen, aki képes kiszakadni a vidéki környezetből, és egyedül megy el a fővárosba.
A játéknak három helyszíne van: a Dragotin-birtok, a cigányok tábora és az erdő, ahová mint valami újkori Tatjána, Zórika ábrándozni jár. Dragotin Pétert (Bodrogi Gyula) móriczi figurának képzeli a rendező, Kutula cigányvajdát (Gesztesi Károly) pedig a Kusturica-filmekből ismert alakokkal rokonítja.
"A történetet hatalmas káosszal szeretném kezdeni" - jelentette be Béres Attila. Az induló jelenetben Lehár utolsó operettjét, a Giudittát idézik fel, ebben mutatkozik be Ilona és Tivadar, a vidéki színész és költő, valamint a helyét nem találó Józsi.
A cselekmény a Dragotin-birtokon, Zórika tervezett esküvőjén folytatódik. "Figyeljetek, itt egy menüett-paródia lesz, Lehárnak ugyanis volt humora" - jelezte a Mademoiselle Bertát, a nevelőnőt alakító Molnár Piroskának, a Dragotin unokahúgát játszó Kovács Patríciának a rendező. Azt is elmondta, hogy 80 tagú kórus és marosvásárhely környéki hagyományőrző gábor-cigányok lesznek a színen, a koreográfiát Bodor Johanna és Szögi Csaba készíti.
"Lehárnak olykor szinte operai szintet képviselő zenekari eszközök bőséges bevetésével sikerült hatalmas fokozásokat elérnie. A Cigányszerelem olyan benyomást kelt, mintha a zeneszerzőnek szívügye lett volna" - írta az 1910-es bécsi ősbemutató után a Neues Wiener Journal.
