Bródy 75

Április 5-én ünnepli 75. születésnapját az egyik legnagyobb magyar. Isten éltesse!

2021. április 5., 15:11

Szerző:

Ha én rózsa volnék… Mit tehetnék érted?, Filléres emlékeim, Földvár felé félúton.

Bizonyára kitalálták már, Bródy Jánosról van szó, hiszen a legendás muzsikus és dalszövegíró ma, április 5-én ünnepli 75. születésnapját. Se szeri, se száma ikonikus dalainak, megkerülhetetlen alakja az Illés, majd a Fonográf együttesnek, de nélküle az István, a király sem születhetett volna meg. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas művész Budapesten született értelmiségi család sarjaként.

Bár a Műegyetem villamosmérnöki karán diplomázott, de ekkor már elkötelezte magát a zene mellett. Érettségi után,1964-ben Koncz Zsuzsa ajánlására került a később legendássá vált Illés zenekarba, ekkor ragadt rá a Tini becenév. Az együttes klasszikus felállása – a gitáron és billentyűs hangszereken játszó Bródyn kívül Szörényi Levente énekes-gitáros, Szörényi Szabolcs basszusgitáros, Illés Lajos billentyűs, Pásztory Zoltán dobos – 1965-re alakult ki. Az év nyarán a nógrádverőcei ifjúsági táborban játszottak, itt születtek meg az első magyar nyelvű beatdalok – Az utcán és az  Óh, mondd. Még ebben az évben Koncz Zsuzsa a tévében elénekelte Rohan az idő című dalukat, innen számítható a magyar nyelvű beatzene kezdete. Az 1966-os első Táncdalfesztiválon megosztott második díjat nyerő Még fáj minden csók című számuk megosztotta a közönséget is, de az 1968-as fesztiválról az Amikor én még kissrác voltam című, népzenei gyökerű szerzeményükkel taroltak. Senki nem vonhatja kétségbe, hogy ekkorra az Illés az ország legnépszerűbb zenekarává vált.

A Bródy János által írt, gyakran áthallásos szövegek a lázadó ifjúság himnuszaivá váltak. Bródy önálló korszaka 1978-ban kezdődött, a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival. A műsor Az utca másik oldalán címet viselte, kifejezve az alkotó művészi magatartását. Hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg nemzedékének álmait és csalódásait, a dolgok színét és fonákját, emiatt a hatóságok továbbra is gyanakvással figyelték. 1980-ban jelent meg első szólólemeze Hungarian Blues címmel, rajta a Filléres emlékeim, a Földvár felé félúton és a Mama, kérlek című slágerekkel. Ezt az 1984-ben kiadott Ne szólj szám című album követte, rajta többek között a hatvanas években betiltott, egy nemzedék himnuszának számító Ha én rózsa volnék kezdetű dallal.

 
 
Add a kezed (Illés Show) című zenés film forgatása, Sándor Pál rendezésében. Bródy János. 1974 Fotó: Szalay Zoltán/FORTEPAN


Munkásságában jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek, amelyeknek szövegét írta. Ilyen többek között a Szörényi Leventével írt Kőműves Kelemen, a mára kultikussá vált első magyar rockopera, az István, a király, de a Volt egyszer egy csapat című musicalben Andrew Lloyd Webber szerzőtársa is lehetett.

Ő volt Koncz Zsuzsa majdnem minden lemezének a szövegírója, és Halász Judit legsikeresebb dalainak is ő a szerzője. Titokban még a „rivális” Omega együttesnek is írt szöveget, többek közt a Léna című slágerét.

Boldog születésnapot, Bródy János!

(Kiemelt kép: Bródy János, 2020. 09. 03. Fotó: Merész Márton)

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.