Bemutatót tart színArany címmel a Radnóti Színház
SzínArany címmel mutat be előadást a Radnóti Színház pénteken; az Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából készített produkció a költő balladáira épül.
A „balladákra és zenére hangolt" előadást Szilágyi Bálint rendezésében, Kováts Adél, Lovas Rozi, Sodró Eliza és Józsa Bettina szereplésével láthatja a közönség – olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében. Arany János élete során közel harminc verset írt a ballada műfajában, amelyek közül tizenkettőt választottak ki erre az alkalomra.
A közleményben a rendezőt idézik, aki szerint a balladában van valami teátrális. Mindegyik vers egy mini-színdarab, külön történettel és szereplőkkel. Elég jól játszhatóak. „Nem csupán szép szavalatok sorát akartuk létrehozni, hanem szabályos színpadi szituációkat. A női sorsokról szerettem volna beszélni. Olyan balladákat kerestem, amelyeknek fontos szereplője nő" –idézik a rendezőt.
Szilágyi Bálint elmondta, alapvetően a történelmi balladákból választott. Olyan történetekből, amelyeket a magyar történelem valamelyik korszaka, eseménye inspirált. „Ezeket a verseket kronologikus sorrendben játsszuk el, így a magyar történelemről is kapunk egy képet" – tette hozzá.
A balladák közül választottak „nagykőrösit és késeit, ismertebbeket és alig ismerteket egyaránt". A verseket időrendben egymás mellé téve a magyar történelem keresztmetszetét kapják meg a nézők, de nem csak időben, térben is bejárhatják a történelmi Magyarországot: a versek helyszínei többek között Visegrád, Eger, Debrecen, Bécs, Galambóc vagy Drégely, hogy az előadás végén Budapestre jussanak el.
Az előadás középpontjában a nők állnak. Azok a versek kerültek bele az előadásba, amelyek főszereplője nő, vagy amelyekben az éppen mellékszereplőnek tűnő nő történetét érdemes kiemelni. "Az ő szempontjukból nézünk rá a magyar történelem kiragadott eseményeire. Az előadás variációk sora a női sorsokra" - olvasható a produkció ismertetőjében.
Az előadásban elhangzó versek között van a Zách Klára, a Bor vitéz, a Tetemre hívás, a Rozgonyiné, Az egri lány, a Szondi két apródja, a Rákócziné, az Ágnes asszony, az Éjféli párbaj, A honvéd özvegye, A kép-mutogató és a Híd-avatás.
Az előadást Szilágyi Bálint szerkesztette, a zene Kertész Endre, a látvány Márkus Sándor munkája.
