Az X-Faktor történetei és a mai magyar valóság

– Sokan zenei tehetségkutató műsorként tekintenek az X-Faktorra, amely nem előre megírt forgatókönyvet követ, hanem spontán módon alakul a szereplők teljesítménye szerint. Más vélemények szerint ez egy félreértés, a X-Faktor olyan sorozat, mint például az Elnök emberei, tudatosan felépített konfliktusokkal, előre megírt párbeszédekkel. Melyik nézet áll közelebb a valósághoz?

– Az X-Faktor egy szombat esti televíziós szórakoztatóműsor, ez a célja, ezért van. Az ilyen típusú műsorokban a reality és a tehetségkutatás keveredik egymással. Szólhatna ez a műsor arról is, hogy ki tud jobban makramézni, csak azt nem annyira izgalmas nézni a televízióban. Az éneklésben, a zenében vannak istenadta, autodidakta tehetségek. A bűvészetben nehéz lenne ilyen műsort csinálni, mert a trükköket sokáig kell tanulni, a kézmozdulatok elsajátítása hosszú idő. Az X-Faktor lényege a formátum maga. Tökéletesen ki van találva, hogyan jutunk el az első válogatótól a döntőig és a győztesig. Ez négy etapból áll: a válogatás, a tábor, a mentorház és az élő show. Castingolhatnánk csak mi, műsorkészítők is, és a végén megmutathatnánk, hogy szerintünk ki a legtehetségesebb közöttük, de ebből nincs műsor. Attól izgalmas ez a dolog, hogy a sok emberből egyre kevesebb, aztán még kevesebb lesz, miközben elkezdesz hozzájuk kötődni. Így születik meg a győztes. Mi történeketeket mesélünk. Az egyszerű vidéki fiú vagy lány történetét, aki elindul a sehonnanból és az ország szeme láttára válik színpadi előadóvá, akiért lehet izgulni vagy meghatódni tőle.

– Amiben nagy szerepe van a zsűritagoknak. Az ő döntéseik mennyire az ő döntéseik?

– Az X-Faktor működőképességének másik oka az, hogy a zsűri több, mint zsűri. Az egymással is versenyző mentorok készítik fel a versenyzőket, a közös munka során érzelmi kötődések alakulnak ki köztük, ismerik a versenyzőik tehetségét, tudják, ki mennyi munkát rakott a felkészülésbe. Emiatt izgulnak értük, és ebből adódik sok izgalmas dramaturgiai pont. Azt nem értik sokan, hogy nekünk nem kell külön dramaturgiát felépítenünk, mert a formátum maga a dramaturgia. Ha ebbe a tökéletesen felépített és kialakított formátumba beleraksz érdekes embereket, akkor magától működik. Az előválogatás során, amit produceri castingnak hívunk, választjuk ki azokat, akiket elég érdekesnek tartunk. Nem azt döntjük el, hogy ki énekel jól, mert az a mentorok dolga. Mi arról döntünk, hogy valaki érdekes-e a színpadon vagy sem.

Fotó: Bazánth Ivola

– Éppen ezért nehéz elképzelni, hogy egy mentor pusztán a saját ízlését követve hazaküldje azt a versenyzőt, akit a tapasztalt producer igazi nézőmágnesnek tart.

– Az első nyolc epizód előre felvett anyag. Miből lehet kiszúrni az első élő adás előtt, hogy ki vonzza a nézettséget? Ha ezt előre tudnám, akkor Madonna menedzsere lennék. Erre nincs recept.

– Azt állítja, hogy a mentorok nem kapnak olyan instrukciót, hogy „ezt a fiút mindenképp válaszd ki, mert ő hozni fogja a nézőket"?

– Dehogy kapnak! Ez hülyeség lenne. Az egész formátumot az működteti, hogy a mentorok választanak, és így valódi hittel tudnak kiállni az előadóikért. Emiatt izgalmas az, ami a zsűripultban történik. Emiatt alakulnak ki parázs viták közöttük. Emiatt működik az élő adás, hiszen harcolnak a versenyzőikért. A választásuknak köszönhetően születik meg a produktum. Ha tévednek, az néha jobb, mint ha nem hibáznának. Mint a perzsaszőnyeg, amit a hibák tesznek egyedivé és különlegessé.

– A közösségi oldalak mégis tele vannak olyan kommentekkel, hogy Puskás Petinek például biztosan előírták, hogy szedje össze a legkülöncebb versenyzőket a csapatába.

– Balgaság volna! Nagyon gyakran egyáltalán nem értek egyet azzal, ahogy a mentorok döntenek. Ez így van jól. Szinte nincs olyan mentor, akinek ne lettek volna olyan döntései, amelyekkel nem tudtam azonosulni. Amikor az első évadban Geszti Péter hazaküldte Muri Enikőt, a kefét rágtam. De nem dönthetek én, mert ha én döntenék, akkor nekem kéne a zsűripultban ülnöm. Ez az izgalmas ebben. Ha bábokat hoznánk ide, nem működne a műsor. De most komolyan: Alföldi Róbertnek valaki szerint meg lehet mondani, hogy kit válasszon be a csapatába? Vagy Geszti Péternek? Vagy Byealexnek? Ennél ők határozottabb és öntörvényűbb emberek.

– Az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy amit látnak az nem az igazság, biztos van mögötte valami umbulda.

– De ez egy csacsiság. Valószínűleg abban az országban, ahol mindenhol kiskapuk vannak...

– ... nehéz hinni „a szegény gyerek elindul egy kis faluból és nagyra viszi" mesében, mert nem passzol…

– … a mai magyar valósághoz.

– Pontosan. Az embereknek nem az az alapélménye, hogy a tehetség és a munka lenne a záloga a felemelkedésnek.

– Az uram-bátyám attitűd miatt sokak számára hihetetlen, hogy létezik hely, ahol nincs megjátszás. Pedig Puskás Peti önjáróan rakta össze a csapatát. Az ő döntéseivel sem értettem egyet maradéktalanul. Ez ilyen. Ugyanezeket a kommenteket kaptuk korábban Zámbó Krisztián miatt is. A valóság az, hogy a mentorok hozzák meg a döntéseiket. Persze ebben hinni azt is jelenti, hogy az ember felelős a saját döntéseiért, és a vele történtekért nem feltétlenül lehet másokat hibáztatni. Pedig az sokkal kényelmesebb.

– Apropó, mintha az énekelni tudás kritériuma időnként háttérbe szorult volna.

– Nem gondolom, hogy például Abaházi-Nagy Líviával kapcsolatban bárkinek joga van a tudást megkérdőjelezni. Lívia úgy énekel, hogy leszakad a fejed. Van, aki szerint viszont az opera nem való az X-Faktorba. Ez nincs így. Ebben a műsorban azt keressük, hogy kiben van meg az X. Nincs megkötés, hogy „ide csak popénekesek jöjjenek!". Nincsenek műfaji határok. Jutott már sokáig mulatós zenész is. Most rapperrel és operaénekessel dolgozunk. A lényeg, hogy különleges legyen.

– Az X-Faktor éppen aktuális versenyzői között mindig akadnak olyanok, akik egy másik tehetségkutatóban korábban már kiestek. Ez nem árt a műsor presztízsének?

– Kocsis Tibor a Csillag születikben volt benne, kiesett úgy a háromnegyedénél, aztán megnyerte az X-Faktort. Janicsák Veca is szerepelt a Csillag születikben, az áttörést az X-faktor hozta neki. Oláh Gergő, mielőtt megnyerte az X-Faktort, már járt a Megasztárban. Danics Dórát a mentorházból küldték el, aztán rá egy évre győzött. Ha valaki hisz magában és képes arra, hogy fejlődjön, akkor később bizonyíthat. Ez nagy dolog. Aki ezt meg tudja csinálni, abban biztosan van kakaó. Ráadásul ez egy remek üzenet is: ne add fel, adj bele mindent, vágj neki újra, ha pofára estél, állj fel és csináld tovább.

– És mennyi kakaó van még az X Faktorban? Érdemes újra és újra meghirdetni?

– Ez elsősorban a nézettségen múlik, a csatorna programigazgatója és kreatív igazgatója dönt a folytatásról. Azt is mérlegelik, hogy kell-e egy formátumot pihentetni, vagy kopás nélkül bír még egy újabb évadot.

– Akkor a műsor készítői most izgulnak, hogy megvan-e a nézettség, lesz-e újabb évad?

– Ez sokkal inkább a csatorna vezetőinek, a programigazgatónak az izgalma, mint a műsorkészítőké. Az én dolgom, a munkatársaimmal együtt, hogy a legjobbat hozzuk ki az évadból.

– Annyira szenvedélyesen beszél a műsorról, azt hittem, hogy önt is stresszeli.

– Nagyon szeretem az X-Faktort, 2010 januárja óta dolgozom rajta. Az élő műsorok december végére lemennek, utána rögtön elkezdjük építeni a stábot a következő évadra, és január elejétől az új műsor előkészítésbe zajlik. Májusban már forgatunk. Nyáron van a válogatás, a tábor és a mentorház. Engem nem a következő évad motivál, hanem az, hogy minél jobb legyen az aktuális produktum.

Fotó: Bazánth Ivola

– Ebből a szempontból mennyire fontos, hogy kik a mentorok?

– Ez a legfontosabb az egészben.

– Akkor valójában az a kérdés, hogy a zsűritagokban megvan-e az x-faktor. Hogyan választják ki őket?

– Próbafelvételeket készítünk, többnyire több tucat előadót hívunk válogatásra. Ők kivétel nélkül mind alkalmasak: tudnak kommunikálni, van véleményük, van szakmai hátterük. Mi ennek a négy embernek az egymással való kémiáját kutatjuk. Ha négy egyívású személyt ültetsz oda, akkor nem fog semmi történni. Különböző világszemléletek, zenei megközelítések, karrierek kellenek. A jelenlegi négy mentornak is nagyon eltérő a karrierútja. Ott van például Alex, aki gyakorlatilag egyetlenegy dallal írta be magát a popzene történelmébe.

– Ami szerintem egy trollkodás volt.

– Szerintem nem az volt. Elindult egy átalakulási folyamat, aminek része, hogy a bravúros énektudás már nem feltétlenül elengedhetetlen tulajdonság egy sikeres előadónál.

– Az Eurovíziónál giccsesebb műsort keveset tudok elképzelni.

– Ez egy rossz megközelítés. A Dal is egy tehetségkutató műsor. Ezt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy egyetlen dallal vált egy pillanat alatt közismertté és népszerűvé ByeAlex, a HoneyBeast és még jó sokan a műsor által. Szemben az X-Faktorral, a Dalban olyan előadókat keresnek, akik saját szerzeménnyel mutatkoznak be. Az X-faktor formátumának sajátja, hogy ismert slágereket kell saját képükre formálni.

– Rendben, én tényleg azt hittem, hogy Alex ennek a „szem nem marad szárazon” giccsnek intett be egy olyan számmal, mint a Kedvesem.

– Ezt történt. Ő a maga zenei világát hozta. Annyira más volt, mint a többi, hogy mindenki felkapta rá a fejét. Ettől volt érdekes és izgalmas. Ezzel a dallal beírta magát a poptörténelembe, mindenki ismeri a Kedvesemet. Amit meg tudott fejelni azzal, hogy azóta írt legalább öt slágert, mindegyik kiesett a rádióból, mert szénné játszották. Puskás Peti másképp építette fel magát, ahogyan Gigi és Laci is. A négy ember különbözősége miatt érdekes, ami a zsűripultnál történik.

– A hét év alatt volt olyan négyes, amit utólag megbántak?

– Nem.

– Sokan hiányolják Tóth Gabit ebből az évadból. Ő szinte összenőtt az X-Faktorral.

– Gabi minden évadban feltűnt a műsorban és mentorként 3 évadot csinált végig. Tavaly ő volt a győztes énekes – Opitz Barbara – mentora. Az X-Faktor rengeteg időt igényel, ilyenkor a saját zenei karrier építése háttérbe szorul. Az elfoglaltságok miatt sem nyáron, sem ősszel nem lehet koncertezni. Gabi úgy érezte, hogy amit tudott, kivett ebből. Ott ült Alföldivel, Szikorával, Alexszel, Lacival. Gigi azért volt jó döntés, mert miatta a fiúk között teljesen megváltozott a kémia. Másmilyenek most, másképp viszonyulnak egymáshoz, pusztán azért, mert Gigi is másmilyen.

– Amikor az ember az előválogatókat nézi, arra gondol, hogy veszélyes kilépni az utcára, annyian élnek köztünk minimális önismeret nélkül. Maguktól jelentkeznek ennyien önképzavarral, vagy a rendezők keresik azokat a figurákat, akiken nevetni vagy szörnyülködni lehet?

– Vannak, akik maguktól jelentkeznek, és van direkt casting is. Hiszen nincs olyan zenével foglalkozó ember ma, aki valamilyen digitális felületre ne töltött volna fel önmagáról valamit. Innen keresünk előadókat, és meginvitáljuk őket, hiszen sokan nem is gondolják magukról, hogy színpadra kerülhetnek. Kétségtelen, az emberek egy része nincs teljesen tisztában önmagával.

– Van olyan etikai szabályzatuk, ami alapján nem minden önjelöltet engednek adásba?

– A válogatások során mindenkivel több interjú is készül. Ha valakinél mentális problémát vélünk felfedezni, akkor nem engedjük képernyőre. Nem pszichiáterek ülnek itt, de az előzetes interjúk alapján többnyire meg tudjuk állapítani, ha valaki zavart személyiség. Aki a képernyőre kerül, az saját jószántából kerül oda, akkor is, ha mi hívtuk meg az előválogatóra.

SCHIWERT-TAKÁCS LÁSZLÓ

bölcsész végzettségű, az RTL Klub magyarországi indulásának pillanatától kezdve a csatorna egyik kulcsembere. Egyszerre televíziós szerkesztő, kreatív producer, számos élő mű- sor létrehozása, menedzselése, például a Csillag születik, a Szom- bat esti láz, Az ország tesztje, illetve a most is adásban lévő Reg- geli és X-Faktor fűződik a nevéhez. A televíziós produkciók mellett előadóművészek menedzselésével foglalkozik.

– Mit gondol arról a kritikáról, hogy évről évre gyengül a mezőny? Talán kicsi ez az ország ennyi tehetségkutatóhoz.

– Nem olvasok kritikákat.

– Önvédelemből?

– Nem. Eredeti szakmámat tekintve újságíró vagyok, és régen kritikákat írtam, így kerültem az RTL-hez. Tudom, hogy készül a kritika. Ahogy voltam már konzervgyárban is, és azóta nem eszem annak a gyárnak a termékéből. A kritikának is akkor volt igazán jelentősége, amikor egy nagy múltú print magazinban rendszeresen jelent meg. A kritikus ott nem lájkot vagy klikket gyűjtött. Nem kell, hogy az olvasottság miatt az legyen a címe: „Megint szar volt az egész". Valamit porig alázni sokkal könnyebb, mint alaposan kielemezni, és nem is népszerű annyira. Az ilyesmi félrevisz engem, ezért nem foglalkozom vele.

– Azért az a meglátás független a klikkszámtól, hogy a hetedik évadra valószínűleg már nincs annyi felfedezetlen tehetség az országban, mint az első évadok idején.

– Opitz Barbara, a tavalyi győztesünk az első X-Faktor alatt 8 éves volt. Fiatalodik a mezőny, felnőtt egy korosztály. Szeretjük azt hinni, hogy egy bizonyos kor felett velünk már kihalt a tehetség, de nem. Jönnek a fiatalok, újra és újra. Sokan vannak olyanok is, akik korábban nem merték megpróbálni, hogy elinduljanak. Ez egy tehetséges ország. Az idei évadról is azt gondolom, hogy csomó tehetséges ember van benne. Az más kérdés, hogy a tehetségből hogyan lehet hosszú távon életpályát kreálni.

– Annak mi lehet az oka, hogy az egykori konkurens műsor, a Megasztár több olyan énekest adott, akik tartósan az élvonalban tudtak maradni, mint az X-Faktor.

– Az első évada óta eltelt 15 év. Teljesen átalakult a zeneipar. 2003-ban, amikor elindult a Megasztár, az adás végén kidobtak egy lemezt, és eladtak belőle 50 ezer példányt vagy többet. Ma a legmenőbb zenekarok sem tudnak eladni még 5 ezer darabot sem. Megszűnt a lemezpiac. A digitális forgalmazásból még többnyire nem tudsz olyan bevételre szert tenni, ami pótolja a kiesett összegeket. A nagy lemezkiadók többsége nincs jelen a piacon. Ma minden előadó kivétel nélkül az élő zenéből és fellépésekből él. Nem a zene a termék már, hanem az előadó. Nem abban az értelemben, hogy a zene nem számít, de a zenéért önmagában már nem tudsz érdemben pénzt kérni. A Spotify néhány dollár havonta. A világ összes zenéjét hallgathatod annyiért, amennyiért régen egy cd-t vettél. Vagy beszélgessünk kicsit a rádiós piacról! Mi történt ott? Ugyanaz, mint a printlapok piacával. Hogyan tudsz rádió, lemezkiadás, valódi befektetés nélkül felépíteni jól egy előadót? Annyira átalakult minden, hogy a szakma – legyünk őszinték – még keresi magát, az új utakat. Opitz Barbara dala már 12 milliós megtekintés fölött tart a Youtube-on. Hallotta a rádióban? Nem hallotta. A napokban jött ki az új dal, ami ugyancsak egymilliós nézettséget produkált három nap alatt.

– Tóth Vera, Caramel és Ruzsa Magdi viszont meg tudja tölteni az Arénát.

– Csak az számít sikernek, ha az Arénában megjelenik tízezer ember? A Punnany Massif vendégeként fellépni a Budapest Parkban nem siker? Vagy egy új sorozat főcímdalát elénekelni, szerepet játszani benne, nem az? Dalokat írni és kiadni három stúdióalbumot? A Nemzeti Színház színpadán játszani egy zenés játékban? Az semmi? Rengeteg nagyszerű eredmény van számos előadó mögött. Órákon át tudnám sorolni. Persze az archúzogatás sokkal könnyebb.

– Nagy Krisztián a mentorház után feladta a versenyt. Az ő példája azt mutatja, hiába jut el meseszerűen valaki az élő showba, létezik a szegénységnek az a foka, ahonnan ezt az ugrást már nem tudja valaki feldolgozni. Teljesen profilidegen lenne egy szórakoztató műsor részéről, hogy egy ilyen srácnak speciális segítséget nyújtson?

– Az élő adásba jutott előadókkal szinte azonnal pszichológusok kezdenek foglalkozni, hogy segítsenek nekik megélni azokat a terheket, amelyekkel egy ilyen műsor együtt jár. A mentorházban már kezdtük érezni, hogy Krisztián elbizonytalanodott, de akkor még csak az izgalom és az izgatottság számlájára írtuk ezt. Nem sokkal később már szakemberek nélkül is éreztük, hogy túl nagy neki ez a nyomás, ezt a pszichológusok is azonnal megerősítették, és végül feladta a versenyt. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk követni, hogy mi történik vele, és tartjuk vele a kapcsolatot. Azt mindenképpen fontos tudni, hogy nem a műsorban való szereplés okozta a problémát, hanem az ezzel járó stressz erősítette fel a benne lévő feszültségeket. Természetesen felelősséget érzünk Krisztián iránt, bízom benne, hogy tudunk majd lehetőséget biztosítani neki, hogy az álmainak ne csak a kapujáig jusson el.