Ami a szánkig ér...
Nehéz lehet egy éppen futásban-ugrásban lévő versenyparipáról állapotrajzot készíteni – lóhalálában. Lényegében efféle képtelenségre vállalkozik az elemző, aki a lázas magyar belpolitikát hőmérőzi vágta és ugratás közben, kitéve magát annak is, hogy a ló visszarúg. Ám mit tegyen a szerző, ha nem kertésznek született, ibolyák, gyöngyvirágok közé.
Szabados Krisztián politikai elemző. Analitikus cikkei hét éve óta jelennek meg a Népszabadságban. Most Banánhéj-köztársaság címmel szedte kötetbe őket. A cím jó. Vicc. Volna. Ha nem lenne olyan végtelenül szomorú.
A helyzet. De az. Azért, mert a cím jó. (Lásd fentebb!)
Szerzőnek az fáj, ami a két fél országnak. A kettészakítottság. A vizsgált időszakban az MSZP esélyes volt szinte valamennyi választás elveszítésére, aztán azokat végül mégis a Fidesz veszítette el. Például amikor megszólalt csodafegyvere, Mikola István, és az Orbán–Năstase-paktum után kijelentette: a magyar egészségügy kacagva kiszolgál nyolcvanezer román vendégmunkást, még meg is gazdagszunk rajtuk.
Természetesen a szégyenpadon akad hely másoknak is. A 2002-ben ígérgető MSZP-nek (ötvenszázalékos béremelés az egészségügyieknek, tanulóknak ingyenes utaztatás, étkezés, tankönyv), az ígérgető Fidesznek (autópályák, budapesti olimpia, ingyenes internet, nyugdíj- és béremelés). Az MNB szájzáras elnökének, Járai Zsigmondnak, aki egy árva szót sem szólt, amikor az Orbán-kormány a maga végnapjaiban kiürítette a kasszát, és júliusra produkálta a teljes évi költségvetési hiányt. (Az ígérgetős-licitálós politikai vetélkedőért szívunk ma is.)
A kormány csúszkál (banánhéj bőven), a jobboldal osztódik, szélén egyesek már forradalomról álmodoznak. Addig is „minden nyúlra lőnek”. A Fidesz Kádár népét bűvöli balpopulizmussal, lesz munkástagozat, lesz „emberek” a „polgárok” helyett. De nem lesz egyetlen tábor, egyetlen zászló, viszont támad egy új, dinamikus ellenfél, Gyurcsány, akivel szemben nehéz győzni, de még harcolni is. És hol van még a Sólyom-választás és a magyar vakondokok ügye, az elnöki populizmus kibontakozása. És a többi, ami máig ér. Ami a szánkig ér...
(Szabados Krisztián: Banánhéj-köztársaság. Kiadta a Political Capital Kft.)
