Akit a betű szele megcsapott

– A kiadóknak nagyon nehéz beépíteni az árba a marketingköltséget. Az előállításhoz képest nem drágák a könyvek, de a jövedelmekhez képest igen. A fogyasztói ár egyenlő az önköltség négyszeres szorzatával. Nyugat-Európában hetes, nyolcas ez a szorzó. Az évi kb. 10-12 ezer megjelenő cím közül 3500 tankönyv, naponta átlagban 23 könyv jelenik meg. Karácsony felé még gyorsabb az ütem. Kiadónk számos marketing aktivitást folytat, a direkt és a hagyományosokon kívül újszerűeket is. Szegmentált marketingünk része: ínyenc gyűjtők számára működik egy klubunk, tagjainak bőrkötéses, kézzel készült sorozatot gyártunk. Aki egy kötetet megvesz (kb. 35 ezer Ft.), automatikusan tag lesz. Aki pedig mind a tizet, annak ünnepélyes keretek között márványtáblába véssük a nevét. A tagokkal folyamatos e-mail kapcsolatban állunk, évente kétszer nyomtatott kommunikációs anyagot küldünk nekik. 30 ezres e-mail bázisunk van.

Egy másik klubuk, a Kossuth, sok ezer taggal bír, akik exkluzív ajánlatokat kapnak. Évente kétszer (tavasszal, ősszel) országos napilapokban színes katalógust jelentetnek meg; az ezer meglévő címükből kb. 35 kerül ezekbe. Havonta egyszer az újdonságok listáját elküldik az összes médiumnak, mindegyiknek a saját profiljához illeszkedőt. Kiegészítő termékeket is forgalmaznak, hogy szélesítsék a vevőkört, ilyen például a gyermekeknek készült archelógiai játék. Kocsis András úgy véli: hangoskönyvben az egyik piacvezetők. Ám ezek a kiadványok másféle marketinget igényelnek. – Hangzóreklám is kell az írott mellett, a Klubrádióval kötöttünk megállapodást, hangoskönyveink esti meseként hallhatóak.

A kiadónak ifjúsági és szépirodalmi sorozata mellett útikönyve is van: öt rész (Róma, Párizs, Bécs, London, Prága) készült már el abból a sorozatból, amit a kiadó vezetője fotózott és egy 6 órás hangoskönyv is tartozik hozzá. A sorozat-előfizetőknek pedig olcsóbb, de jó minőségű könyveket kínálnak.

– Nagy kockázat a könyvszakma, komplex élmény. A kreatív gondolkodás, az innovatív ötletek mellett muszáj előre gondolkodni, de persze ez nagyon nehéz, pláne a mai helyzetben. Én már 2011-re koncentrálok. Fontos az állandó piaci jelenlét. Évi 8-10 olyan kötet van, amiről tudom, hogy veszteséges lesz, de érzelmi okok miatt mégis megjelentetjük. A papír milyenségét a művészeti vezetővel döntjük el. Általában a sorozatokhoz – a jól olvashatóság miatt – matt papírt használunk, színes könyveknél a silket (félmatt), ahol a kép dominál, ott pedig a műnyomó-fényeset.

Gyakori felvetés, hogy a könyvesbolti sikerlisták nem a valós eladási adatok alapján készülnek, hanem a helyek pénzért megvásárolhatóak. Író Jánosné, az Alexandra beszerzési vezetője mindezt cáfolja. – Nálunk a bolti eladások szerint jönnek létre a listák. Elfogultságról sincs szó, ugyanis más kiadó könyvei is szerepelnek rajtuk, nem csak Alexandra-kiadványok. A problémára térve, hasonló véleménnyel találkozunk: – Évek óta túltermelés van, több könyv jelenik meg, mint amennyit a piac elbír, viszont a vásárlőerő nem nő. Elég lenne 8-9 ezer cím évente, viszont azokat akár ötezer példányszámban is meg lehetne jelentetni. És körültekintőbb felmérést kellene végezni az igényekről.

Az olvasást népszerűsítő kampányokra szükség lenne, de nincs olyan, aki a marketingköltségeket állná. – A netes forgalmunk folyamatosan nő és optimistán azt reméljük, idén karácsonykor is nagyon jó lesz a forgalmunk. Év végén értékesítjük a könyvek 20-25 százalékát, rengeteg újdonság is érkezik ilyenkor. Az biztos, hogy az egész szakma megérzi jövőre a válságot. Több száz kiadóval rendszeres a kapcsolatunk, előre szólnak, hogy mit, mikor akarnak megjelentetni, a beszerzés ezt véleményezi, rendel belőlük és átveszi. Az áru Pécsről kerül szétosztásra, kamionokkal szállítják el minden boltba 2-3 nap alatt, a fővárosba már másnap megérkeznek.

Kölcsönös ráutaltságról beszélhetünk kereskedők és kiadók között. Az előbbieknek magas a logisztikai költsége, valamint a hálózat üzemeltetésére fordítandó összeg, az utóbbiak viszont csak utólag kapják meg a könyveik árát. – A kiadók szuverén gazdasági társaságok, maguk döntik el, mit és mennyi példányban adnak ki. Plakátokkal, újságokkal és jó médiakapcsolatokkal érdemes reklámozni a kiadványokat. De a legtöbb vásárló tudja, mit keres. Az „akciózás” is kedvelt marketingfogás. Jó esetben megéri mindenkinek: olyan magas lesz az eladott példányszám, hogy behozza a leszállított árral veszített összeget.