Aachentől Zsolnáig

Ezer év hoszszú történelme is kis, helyi epizódokból épül össze. (Megalapították, megostromolták, elfoglalták, elfogadták, itt született, itt halt meg, győzött, legyőzték, betört, kitört stb.) A magyar nép zivataros századai sem egyformán áztatták földünket: hol itt villámlott, hol ott derült.

Ez a kötet afféle történelmi topográfia. (Hol, mikor mi történt?) A történelemmé vált eseményeket gyűjtötte össze s rendezte lexikonná dr. Erős Zoltán, lapunk hajdani vezető szerkesztője, a nagy sikerű Irodalmi helynevek A-tól Z-ig szerzője.

Megtudható e könyvből, hogy Ajnácskő várát Zólyomi Detre fia, Mikó emelte 1250 körül, s ugyanő volt a Balassák őse is. Megtudható, hogy miképpen vette fel II. András a jeruzsálemi király címet Bouillon Gottfried, Leprás Baldvin és Champagne-i Henrik után, noha sosem ért el odáig. (És e titulust mindhalálig megőrizték az utódok, például Ferenc József, IV. Károly is. Igaz, uralkodóink nevezték magukat Ráma királyának is, noha Ráma nevű királyság nem volt soha sehol.)

Melyik kis faluban született Széll Kálmán? Kihez fűzte szívélyes viszony Ferdeszájú Boleszlávot? Miért érte 75 késszúrás Fráter Györgyöt? Mi volt a beregi egyezmény? Mit keres Bernben az Árpádok korából való nyolc magyar hadizászló? Hány lépés a távolság a cseszneki vár és a Héttorony között? Hol található Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélya? Melyik ütközetben vett részt hadihajó-parancsnokként Rozgonyi Cicelle? Melyik magyar királyt ölte meg a három bérgyilkos: Árbóc, Törtel és Kemence? Mi történt az aradi országgyűlésen? Hol adja át a hódoló Szapolyai János király 1529-ben a szultánnak az elfogott Perényi Péter koronaőrt a Szent Koronával együtt? És a többi ezer kérdés, adat, érdekesség.

Jól használható keresőrendszerek teszik lehetővé, hogy akár a helységek, akár a szereplő személyek után nyomozzunk.

(Erős Zoltán: Magyar történelmi helynevek A-tól Z-ig. Kiadta a Sanoma Zrt.)