A Vadak bevették a fővárost

A Múzeumok hosszú éjszakájának nem hivatalos látogatószám-versenyét az

Albertinanyerte (Ausztria-szerte összesen négyszázhúszezren töltötték ezt a szombat éjszakát valamilyen múzeumban). Másrészt az idén az Albertina nyerte el Bécs legjobb idegenforgalmi létesítménye kitüntető címét is. Aki időről időre megfordul az osztrák fővárosban, érti, miért.

A legújabb kiállítás már a nyitás óta tömegeket vonz, pedig mindössze háromévnyi időszakot ölel át. Matisse és a Vadak címmel az 1905 utáni, akkortájt nagy botrányokat kavart avantgárd irányzat alkotóinak művei láthatók. Nemcsak a vad színekkel, elnagyolt ecsetvonásokkal készült festmények, hanem a szobrok, dísztárgyak, grafikák is. Azonban a csoportot vezető Henri Matisse művei közül nemcsak ezek szerepelnek a kiállításon, hanem tájképek, csendéletek is. A mintegy százhatvan kiállított mű szerzői között ott van André Derain, Georges Braque, Maurice de Vlaminck, Georges Rouault, Raoul Dufy és Klees van Dongen is. A kiállítás január 12-én zár.

A képzőművészeti csemegék kedvelői ezúttal sem kerülhetik el a

Leopold Múzeumot, amely különleges Kokoschka-kiállítással várja a közönséget egészen január 27-ig. A kurátor – a múzeum igazgatója – nem véletlenül adta a Középpontban az én címet a válogatásnak. Kokoschkát, a nagyszerű művészt ezúttal az önreklámozás mestereként mutatja be, és e kép kialakításához nemcsak festményeit, hanem a róla készült fotókat is megtekintheti a látogató. Sőt ezúttal túlsúlyban vannak a fényképek: a kétszázhúsz fotóval szemben hatvan festmény, grafika, rajz hivatott feltárni a művész énjét. Bár Kokoschka nem tekintette a fotográfiát a festészettel egyenrangú művészetnek, jelentőségével, hatásával tisztában volt, s a jelek szerint minden alkalmat megragadott a fényképezkedésre. Halála után özvegye ötezer darabos fotógyűjteményt adott át az Iparművészeti Egyetemnek – ebből az anyagból válogatott most a Leopold Múzeum. Sajátos ez a családi fotóalbum: olyan szerzők felvételei szerepelnek benne, mint Madame d'Ora, Hugo Erfurth, Brassaï, Herbert List, George Platt Lynes, Trude Fleischmann, Franz Hubmann, René Burri, Erich Lessing vagy Barbara Pflaum.

Érdekes kiállítással csatlakozik a

Zsidó Múzeuma nagy zenei évfordulók egyikéhez. Richard Wagnerről van szó, arról a fantasztikus zeneszerzőről, aki közismert antiszemita nézetei miatt nehezen elfogadható a zsidóság számára. A kiállítás elsősorban a zsidó Bécs és Wagner ambivalens kapcsolatára összpontosít, és arra az ugyancsak ellentmondásos hatásra, amelyet Bécs művészetére gyakorolt. Sokféle izgalmas dokumentumot vonultat fel, idézeteket magától Wagnertől, részleteket korabeli írásművekből. Ugyanakkor pedig tisztelettel adózik a nagy zeneszerzőnek, akinek műveit az idei jubileumi évben a szokásosnál is nagyobb számban adják elő operaházakban és koncerttermekben.
További cikkeket olvashat Ausztriáról a Szervusz Ausztriahonlapon.