A titok
Karcsú kötet. Minden benne van – mondja a szerző –, amit a világszínház legnagyobbjáról tényszerűen tudunk. Született (1564), megnősült, írt, színészkedett, jómódú lett, meghalt (1616). Fizimiskájának cáfolhatatlanul hiteles ábrázolása nem maradt fenn, hat dokumentált aláírása mindig másmilyen volt, csak éppen úgy nem láttuk leírva soha a nevét, ahogyan ma emlegetjük, tanítjuk, csodáljuk: „Shakespeare”.
Hány darabot írt, milyen sorrendben, mit olvasott, miért állt színésznek, merre járt, mit csinált? Nem tudjuk. Több kutató őrült bele abba, hogy nem talált megoldást a világ legnagyobb drámaíróját övező rejtélyekre. (C. H. Wallace professzor paranoiás lett, Delia Bacon pedig egy idő után már azt hitte magamagáról, hogy ő a Szentlélek.) Sokszor „úgy tűnik: Shakespeare nem is annyira történelmi alak, mint inkább bölcsészettudományi rögeszme”. Az életműve: 884 647 fontos szó.
De honnan tudott ennyi mindent? Talán nem is ő volt (egyedül) a drámák szerzője? Ötezer (!) kötetben bizonygatták, hogy másvalaki írta helyette a műveit. Francis Bacon, vagy Oxford tizenhetedik grófja, netán Pembroke grófnője, esetleg Derby hatodik grófja, talán Christopher Marlowe, a másik drámaíró, aki azonban – és ez az állítást elég kétségessé teszi – a Shakespeare-életmű derekán már elhalálozott? Szám szerint ötven „szerzőt” számlálhatunk az alteregók sorában.
Miközben mítosza igencsak erős. Barnum, a nagy impresszárió az 1840-es években azt javasolta: szedjék szét a Stratford-upon-Avonban lévő szülőházat, szállítsák át kövenként az Államokba, ott rakják kerekekre, és mozgó kiállításként görgessék végig Amerika civilizált tájain.
Shakespeare életének „megfejtésére” még várnunk kell, ám a korról, annak irodalmáról, stílusáról rengeteget tudunk meg e könyvből. Az 1500 szobás Westminster-palotáról, a kereskedelmi célokat is kiszolgáló Szent Pál-székesegyházról, a London Bridge southwarki végénél a lenyakazottak fejeit kínáló madáretetőkről szóló bekezdések tökéletesen szituálják a titkokat.
Kiválóan érdekes könyv!
(Bill Bryson: Shakespeare. Az egész világ színház. Fordította Erdeős Zsuzsanna. Akadémiai Kiadó.)
Erdélyi S. Gábor
