A porosz paradoxon

Poroszország mint államalakulat rövid életű volt (1701–1947), s a felvilágosodás szülötte. „A ráció állama, és nem a nációé”, kötelességteljesítő, engedelmes társadalommal, „Ausztria charme-ja, Szászország eleganciája, Bajorország eredetisége nélkül”. E kötet porosz szerzője szerint az 1700-as években éppen az ő hazája volt a világ legmodernebb országa, „megvesztegethetetlen közigazgatással, független igazságszolgáltatással, vallási toleranciával és felvilágosult szellemű oktatással”. Ezeréves birodalmak között fészkelte ki a maga helyét.

Kis pogány nép volt a porosz. A Német Lovagrend karddal hozta ide a keresztet. A kolonizáció során s a követő lassú évszázadok alatt a szláv és a germán összeolvadt, a hódítók felvették a legyőzöttek nevét. A junkerek orrát a szláv gének szabták tömpére. 1701-ben Brandenburg választófejedelme megkoronázza és átnevezi magát: ő lesz I. Frigyes, szerényen: a „király Poroszországban”. Csak unokája, Nagy Frigyes nevezheti majd magát először joggal „porosz királynak”, aki Lengyelország 1772-es felosztása után a keleti zsákmánnyal kikerekíti, majd tovább növeli országának területét. Utódai száz év múlva (1871) a német császárság kikiáltását fogják ünnepelni, és ezzel meg is kezdődik Poroszország hosszú haldoklása: Németország fölzabálja. Poroszország a III. birodalomban „elvesztette önállóságát, identitását, végül puszta létét is”.

Paradox: a bukásba belesegített a hadsereg sikere és mitológiája – a poroszt tartották a világ legfegyelmezettebb katonájának. Ám a háború után a militarizmusnak nem volt pardon. „Minden baj gyökere Poroszország” – jelentette ki a teheráni konferencián Churchill. Ezt a summázást esszéista szerzőnk méltánytalannak tartja, noha 1938-ban maga is elmenekült a hitlerájból, és csak 1948-ban tért vissza Németországba – már angol állampolgárként. Miután 1947. február 25-én a győztes hatalmak Szövetséges Ellenőrző Bizottsága megszűntnek nyilvánította a porosz államot.

(Sebastian Haffner: Poroszország egy porosz szemével. Fordította Liska Endre. Európa Kiadó.)