A Néprajzi igazgatója szerint a múzeumi túl van a költözésen és a pandémián

A Néprajzi Múzeum igazgatója, Kemecsei Lajos szerint, noha mindent megtettek a pandémia alatt annak érdekében, hogy az embereknek jó élményt biztosítsanak az online múzeumlátogatások során, a valód fizikai jelenlétet és annak érzését nem helyettesítheti az online tér.

2021. május 27., 14:26

Szerző:

Lassan három négy éve, 2017 óta csak korlátozottan tud a Néprajzi Múzeum jelen lenni az emberek életében, hiszen a felújítások, költözések és a pandémia is közbeszólt. Kemecsei Lajos a Keljfeljancsi című műsorban elmondta, ennek ellenére nem tud egy olyan világot elképzelni, ahol ne lennének múzeumok, sőt olvasott nemrég egy tanulmányt, amiben az állt, hogy a muzeológusokra és a levéltárosokra az összetett tudásuk miatt még nagyon sokáig szükség lesz. „Szerencsére nem lehet algoritmusokkal helyettesíteni a munkánkat.”

„A pandémia is igazolta, hogy bármit csinálunk, az érdeklődőknek, akár 3D-s tárlatvezetést, akár interaktív dolgokat, nem helyettesíthető a valódi tárgyakkal való személyes érintkezés élménye az internettel. A múzeumlátogatás mint élmény, meg fog maradni.”

Az úgynevezett gyarapítási bizottság egy változó létszámban ülésező, rendszeresen összeülő döntéshozó szerve a múzeumnak. A gyűjteményfejlesztési és beszerzési stratégián kívül is felbukkannak olyan tárgyak vagy dokumentumok, amikről dönteni kell, ilyenkor az alapvetően 12 állandó tag és az előterjesztők is részt vesznek egy ülésen, amiken a beszerzésekről, a múzeumi tárgyak gyarapításáról döntenek.

Hozzátette, a bizottságnak nincs külön kerete, de a Néprajzi Múzeumnak ma már van saját pénze.

„Három évvel ezelőtt még pályázati forrásokkal tudtunk csak működni, de most már gyarapodtunk saját erőforrással”

– mondta, hozzátéve, hogy éppen ezért idén már nem pályáztak a nemzeti kulturális alap kiírt pályázatira, mert lehet, hogy más múzeumoknak nagyobb szüksége van rá.

Megemlítette az elmúlt idők egyik legérdekesebb beszerzését is, ami Román József özvegyének 1361 műtárgyból álló gyűjteménye. Ennek kilencven százaléka azonban még jelenleg is abban a lakásban van, ahol eddig tartották őket, hiszen az ott élő idős hölggyel megbeszélték, hogy amíg ő él, csak a tárgyak nagyon kis részét hozzák majd el. A textilekre esett a választásuk, hiszen ezeket magánlakásban nem lehet úgy megóvni, hogy azok ne károsodjanak.

Szerinte nem sok, csupán három-négy olyan lakásgyűjtemény lehet, ami hasonlít ennek a mértékéhez. Kisebb gyűjtemények azonban még lehetnek különböző témákban.

A múzeum költözésével kapcsolatban elmondta, hogy minden héten jelentési kötelezettsége van az EMMI felé, de jól haladnak a munkálatok.

„A Kossuth térről való elköltözésnek már csak a legkönnyebb egyharmada van hátra”,

ami a számításai szerint azt jelenti, hogy kevesebb mint 70 ezer tárgy van már hátra.

Kemecsei Lajost tegnap a Magyar Néprajzi Társaság tisztújító közgyűlésének keretében a szervezet új elnökének választották.

(Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi | Róka László)

 

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.