A kukából mentették ki a világhírű művész képeit

Elsőként kísérletezett a színes fotóval, reklámozta a jénai tálat, absztrakt festményei alatt az iparmágnás Guggenheim aludt. Moholy-Nagy László ahhoz a legendás magyar művészgenerációhoz tartozott, amely a múlt század tízes-húszas éveiben hagyta el az országot: ő a Bauhaus arcaként futott be karriert.

2011. június 12., 07:10

Műveiből utoljára 35 éve volt látható Magyarországon nagyobb kiállítás. Most egy újabb nyílt a Ludwig Múzeumban, A fény művésze című nemzetközi vándorkiállítás szeptember 25-ig látható Budapesten. A Ludwig Múzeum idei Moholy-Nagy László-kiállítása logikus sorba illeszkedik - írta az

origo.hu. Robert Capa, majd Kepes György és Martin Munkacsi után újabb nemzetközi sztárral folytatja múzeum a 20. század vizuális kultúráját alakító magyarok bemutatását. A kiállítás nem magyar rendezésű, Madrid, Prága és Berlin után érkezik Budapestre.

"Sokan oda se adták volna ezeket a műveket" - mondja Bencsik Barnabás, a múzeum főigazgatója a tekintélyes gyűjtemények (Tate, Victoria & Albert, Den Haag) a kiállításon látható darabjairól. A tárlat anyagát egy spanyol kurátor állította össze, Oliva María Rubio, 30 külföldi múzeum gyűjteményéből válogatva. Csak pár mű érkezett magyar gyűjteményből. Moholy-Nagy "nomád életet élt" - magyarázza Bencsik -, "művei szét vannak szórva a világban".

A kiállításon kötöttebb kronológia nélkül következnek előbb a festmények, majd a fotók, fotogramok, színes fotók és díszlettervek, néhány sarokban pedig filmek láthatók. Nem rágják a szánkba korszakok, motívumok vagy témák közvetítésével az életművet, nekünk kell a képek közül kiszúrni a minket érdeklő műveket. Ennek előnye, hogy mindenkiben más marad meg a művészről. A kurátor ki is emeli: Moholy-Nagy azért nem adott címet a képeinek, mert nem akart ötleteket adni a nézőnek.

A kiállítás talán legizgalmasabb művei a színes fotók. Moholy-Nagy volt az első, aki színes fotóval kísérletezett. Képei születhettek volna a hetvenes-nyolcvanas években, de 2011-ben is - pedig a negyvenes évek elején készítette őket. Fotóin villódzó neon kacskaringók, vibráló gombostűk. A színek kiszakítják a képeket a korból. Nagyon jó kiállítási ötlet a diavetítő, állítólag Moholy-Nagy is sokat használta oktatói munkája során. A Ludwig Múzeumban családi képek és kísérletező műalkotások kattognak egymás után. Ezekről a színes diákról meséli Bencsik Barnabás, hogy majdnem a kukában végezték. "A fotót akkoriban nem műtárgyként kezelték" - magyarázza az igazgató. A kukából egy tanítvány menekítette ki a képeket.