A kirakatok királynője
Öröm elsétálni a Teréz körúti szövetüzlet hosszú portálja mellett adventkor. A budapesti Rue du Faubourg Saint-Honorén járunk, párizsi kirakatokkal vetekszik a látvány.
A művészi igényű kirakatrendezés lenyűgöző, üdítő szépség a szegényes körúti ablakok sorában. A kirakatot huszonöt éve ugyanaz a stáb állítja össze. Presztízs, hogy elkápráztassák a járókelőket az üvegablakok mögé zárt fantáziavilággal. Kézügyesség, fantázia, problémamegoldó képesség, műszaki érzék, jó tér- és színlátás elengedhetetlen kellékek. A kirakat szűk terében a centik is számítanak. Az alapfelszerelésből nem hiányozhat az acél gombostűkkel zsúfolt tűpárna, a kirakati kalapács, a kecses harapófogó, a kellő vastagságú damil. Az üzletvezető és a negyvenéves tapasztalattal rendelkező kirakatrendező, Éva október elején határozzák meg a trendet, az aktuális színeket, az anyagokat.
A kirakatok mindig különböző színekben pompáznak. Idén a lila és a pink a bohém fiataloknak szól, a piros a szeretet sugallja, az ezüst a jeges csillogást, a bronz és a fahéj melegséget, meghittséget küld a Teréz körút rohanó népének. Itt a legkülönfélébb anyagok is összebarátkoznak. Műszőrme a hernyóselyemmel, szövet a csipkével. A kirakatbabák jó része sem kezdő már. Kecses mozdulataikban évtizedek, melegbarna szemeik lankadatlan pásztázzák Pestet. Időről időre kirakatrendezőnőre várnak, gyűrje rájuk a kreppet, a muszlint, a tüllt, az ünnepi zsorzsettet. Aztán pár hajtás, simítás, tűzés, és mintha úri szabó varrta volna a rájuk varázsolt kollekciót. A gombostűkkel varrt kreációkhoz frizura is dukál, finom konty az ezüst csipkéhez, szelíden kócos a pink szőrméhez. A hölgyek rabul ejtik a szívet, különböző országokból fogadják a visszatérő vendégeket. A turisták hol a kelmék közé bújva, hol a kirakat tükröződő fényeinél pózolnak a körút dámáival.
(Kép és szöveg: Bazánth Ivola)
