A jövő múzeuma
A Szépművészeti Múzeum – kilencven százalékban európai uniós társfinanszírozásból – új épületrésszel gazdagodik. Különlegessége: föld alatt épül a csaknem 8000 négyzetméteres „élményközpont” 3,8 milliárd forintból. Ez lesz Budapest egyik legnagyobb kulturális beruházása, amely idén indul, s a tervek szerint 2011 tavaszára fejeződik be. Az új „épületszárnyat” 2011 júliusában grandiózus Cézanne-kiállítással avatják föl. Tegyük hozzá: az ilyen óriás fejlesztések a hazai építőiparnak is nagy lehetőséget adnak. HERSKOVITS ESZTER írása.
– Az uniós támogatásoknak köszönhetően igazi élménycentrummá válik a Szépművészeti. Az új építmény nemcsak a múzeum látogatóközpontja, hanem egyben a Hősök tere egyik új turisztikai színtere is lesz. Ez a kormányzat egyik kiemelt projektje az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – szögezi le Csák Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális államtitkára.
Az ötletgazda Baán László, a Szépművészeti vezetője, aki főigazgatói pályázatában már évekkel ezelőtt megfogalmazta: miért fontos az intézmény bővítése úgy, hogy figyelembe vegye a mai látogatók új igényeit.
– Néhány évtizede még a magasan képzett rétegek afféle státusszimbólumának számított a rendszeres múzeumlátogatás. Mára megváltozott a kiállítási kultúra, s tömegeket vonzanak a múzeumok. Alapvető funkciójukat – műtárgyak őrzése, tudományos feldolgozása, bemutatása – ugyanis új minőségi szolgáltatásokkal egészítik ki, így a látogató akár egész napot is eltölthet a múzeumépületben. A sokrétű élményt adó kulturális komplexumok mára találkozóhellyé is váltak széles rétegek számára – mondja Baán László.
A „látogatóbarát”, modern múzeumokban például kávézó, étterem, gyermekfoglalkoztató, előadóterem is működik. Az efféle komplex korszerűsítéseket először angolszász területeken kezdték el – mintegy harminc éve. Most a világ nagy múzeumaihoz, például a Louvre-hoz, a Metropolitanhez vagy épp a Pradóhoz hasonlóan a Szépművészeti is követi a világtrendet.
– Bár a múzeumfejlesztés előzetes tanulmányai már korábban elkészültek, források híján várni kellett a megvalósítással. Egészen mostanáig, amikor is uniós pénzügyi támogatással elindulhat a projekt – jegyzi meg Baán.
Azt már a kezdetektől tudták: mivel a Hősök tere műemléki védettség alatt áll, része a világörökségnek, lehetetlen a felszínen terjeszkednie. A tervjavaslatok versenyére hét építészt hívtak meg. A szakmai zsűri egybehangzóan Karácsony Tamás Ybl-díjas tervező (munkatársai: Sebők Ildikó, Selényi György) pályaműve mellett voksolt.
Az építész arányos, visszafogott megoldásra törekedett – tisztelve Schickedanz Albertnek, a Hősök tere, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok tervezőjének munkásságát. Karácsony Tamás ugyanakkor lapunknak elmondta: nyilvánvaló volt, hogy elengedhetetlen az új előcsarnok felszíni megjelenítése.
– Ennek kialakítását, megformálását tartottuk a feladat egyik legnehezebb részének. De hasonlóképp egyedi megoldásokat kívánt a szint alatti világ „megfogalmazása”, az ottani publikus terek kapcsolatrendszere, áttekinthetősége, „természetes” megjelenése – fűzi hozzá az építész.
A tervezett bővítés földfelszín feletti eleme az üvegkocka. Ez jelzi a lejáratot, egyúttal megjeleníti a szint alatti világot, az ott zajló eseményeket, az aktuális kínálatot. Mindezt 21. századi technikákkal, álló- és mozgóképek vetítésével, integrálásával az üvegfelületre.
– Ez lesz tehát az új főbejárat. De nem tűnik el a jelenlegi sem, bár kismértékben átalakul. A régi bejárathoz vezető lépcső enyhén megbillen, s az így létrejövő bevágáson keresztül szintén el lehet jutni majd az új előcsarnokba – magyarázza Karácsony.
A föld alá költöznek az időszaki kiállítások és az új szolgáltatások is: shopok, kávézó, étterem, előadóterem, gyermekfoglalkoztató.
Fontos szempontként kezelték a szint alatti világ kapcsolatát a felszínnel és a Szépművészeti történeti épületével is. Ezért törekedtek „nyitottságra”, s arra, hogy a természetes fény is bejusson az új térbe. Így a lenti paszszázst járva senkinek sem lesz bezártságérzete.
Karácsony Tamás mellett még két rangos építész is részt vesz a fejlesztés megvalósításában: Szécsi Zsolt és Mányi István. Mindketten már évek óta foglalkoznak a Szépművészeti bővítésével, illetve a régi épület rekonstrukciójával.
Csák Ferenc kulturális államtitkár kiemeli, hogy az OKM összesen 50 milliárd forintnyi uniós támogatást hívhatott le, amelynek köszönhetően Magyarországon a millennium óta nem látott kulturális fejlesztési programok kezdődhetnek. Egyebek mellett megújulhat a szentendrei skanzen, a gödöllői kastély és a Zeneakadémia is.
A Szépművészeti bővítésének költsége 3,8 milliárd forint. Ebből 3,3 milliárdot az Európai Unió áll. Csák hozzáteszi: a kormányzat döntése értelmében összesen 1800 milliárd forintnyi építőipari beruházás lehetősége nyílik meg 2010 közepéig uniós források révén, aminek egyértelműen gazdaságélénkítő célja van.
Baán László szerint az új létesítmény kulturális turisztikai vonzerejét tovább növelhetné a forgalom kitiltása a Hősök teréről.
– A Hősök tere régen sétatér volt. Ennek „visszaszervezését” – az itt működő közintézmények egyértelmű akarata mellett – ma már magántőke is támogatná. Az M0-s megépülésével pedig csillapodott a Hungária körút forgalma, így a közlekedésszervezési akadályok is elhárultak.
A múzeumfejlesztés ideje alatt a „régi” épület továbbra is folyamatosan látogatható. Mi több, az építkezésnél a „gödör” felett híd vezet majd a Szépművészeti mostani bejáratához, így a közönség napról napra nyomon követheti, hogyan épül Budapest legújabb látványossága.
