A csodák halkan zörgetnek
Perjés János, a Spirit Színház igazgatója a teátrum következő, ötödik évadának bemutatóiról, az elmúlt év tapasztalatairól, a kialakuló társulatról, új utakról mesélt újságunknak.
– Magánszínházként négy éve működik a Spirit Színház. Hogyan értékeli az elmúlt időszakot?
– Nagy lépést tettünk meg az idén, túl vagyunk egy vízválasztón. Elindultunk a vállalkozásból vállalattá alakulás útján. Már nem egy személyben döntök mindenről, Jantyik Csaba színész-rendező (operettszínházi munkái mellett) és Nagy Enikő színésznő szoros munkatársaimmá váltak az elmúlt évadban. Márai szavaival élve: „Olyan korszakban élünk, amikor minden reng és változik.” Mindig a változások híve voltam, így idén is olyan darabokat mutattunk be, amelyek ebben a témakörben mozognak és mutatnak fel példákat. Főleg az emberi karakterek, sorsok változásának miértje, mikéntje érdekel.
– Munkatársai hogy állnak az állandó változásokhoz?
– Mivel eddig gyakorlatilag darabokra szerveződött mindig egy stáb, sokan jöttek és sokan távoztak a munka befejeztével. Számomra a színház egy roppant magányos műfaj, összejön egy csomó vadidegen ember más-más motivációval, jó esetben sikerül megtalálni a közös hangot, és magas színvonalú produkciót hozunk létre. A „spirit” ebben az esetben nem feltétlenül jelenti azt, hogy lelki közösséget vállalunk egymással, sőt. Eleinte bántott ez, de rájöttem, hogy a mai világ teljesen ellene megy az ilyen jellegű közösségeknek. Legalábbis a színházban. Nagy önismereti út is, színházi „camino” egy társaság összetartása; valószínűleg nem is én vagyok rá a legalkalmasabb. Ezen dolgoznak mostantól új kollégáim.
– Mit változtatott önön a színházvezetés?
– Keményebb, céltudatosabb, öntörvényűbb és magányosabb lettem. Müller Péter a Szeretetkönyvben írja: „Páncélban nem lehet szeretni.” Nos, kénytelen voltam belátni, hogy „spirit” elnevezés ide vagy oda, a színház nem a szeretetről és a megbecsülésről szól. Így azokkal tudunk továbblépni és haladni a megkezdett úton, akik azt látják, hogy az ő érdekükben is cselekszem. Mivel a helyzet általában nem túl rózsás, mi pedig folyamatosan fejlődni, nőni és haladni akarunk, el kellet hagynunk, illetve engednünk dolgokat és embereket. Tiszta lappal kezdjük az ötödik évadot. A spiritualitás természetesen céljaimban, mondanivalónkban ugyanúgy első helyen áll, de ezen a spirituális intelligenciát értem. Globálisan vagyunk felelősek azért, amik velünk történnek, a dolgok egészét és az oda vezető utat veszem figyelembe a döntéseknél. Nem könnyű a dolgunk, hiszen többféle közönségrétegnek kell megfelelnünk. Nagy színházi darabjainknak budapesti befogadó helyszín kell, ez egy nagyon szűk mezsgye. Pontosan tisztában vagyok előadásaink minőségével, befogadhatóságával, gyengéivel. Meg kell felelni elsősorban a befogadó helyek igényeinek, a pesti nézőknek és a vidéki megrendelőknek. Gyakorlatilag majdhogynem nincs átfedés a három között.
– Hogyan választ tud így darabot?
– Nézze, amit ma a legjobban el tudnak vidéken adni a művelődési házak, azok a könnyed bulvárdarabok. Mi hosszú távra gondolkozunk, és mindig egy generációval fiatalabb közönségnek is meg akarunk felelni. Ugyanígy választok magunk mellé új alkotótársakat is. Aki nem fiatal gondolkodó művészek agyával, ritmusával néz és dönt, szerintem óhatatlanul lemarad. Állandó pesti partnerünk az első nagy színházi előadásaink óta az Átrium Film-Színház, de a frissen megalakult Vidám Színpad vezetősége is befogadó az Eurocenter színháztermében.
– Mik voltak az idei év slágerdarabjai és kiket hívott a társulatba?
– Idei bemutatóinkat a vidéki helyszínek fogadták nagyon szívesen. Nagy sikerrel játsszuk a Godspell című musicalt, ami ősztől „vérátömlesztést” kap, és reményeim szerint hosszú ideig lesz műsoron. Ugyanezt várom attól a bulvárdarabtól, mely nagyon emberien szól a lélekről, a színházról. Somerset Maugham darabja Csodálatos vagy, Júlia! címen fut, és örömömre Détár Enikő nagyon pontosan, karakteresen, bátran ábrázolja egy ötvenes színésznő küzdelmét. Régi harcostársam, sőt barátom ő, terveim szerint hosszú távon marad nálunk. Szeretek kísérletezni, így örülök, hogy jól döntöttem, amikor egy másik „korosztálybeli” színésznőt hívtam rendezőnek. Sztárek Andrea határozott, egyenes személyisége szerethető munkatársat és karaktert takar, határozottan jó előadás született.
– Az ötödik évad első felének tervei már készen vannak.
– Három nagy színházi bemutatónk lesz, kettőnek előreláthatóan az Átrium ad budapesti otthont. Június elején mutatjuk be a Cabaret című musicalt, melynek fő kérdése, hogy kiből mit hoz ki a félelem. Két új tagot hozunk be a színházba, Dér Heni és Karalyos Gábor nagy lendülettel vetették magukat a munkába. Őszi bemutatónkat Meczner János rendezi, Szabó Magda Az ajtó című regényével folytatjuk a könyvadaptációk színpadon-sorozatunkat, a tervek szerint Kútvölgyi Erzsébet és Nagyváradi Erzsébet főszereplésével. Egy fiatal író, Csabai Márk első színdarabját vettük szárnyaink alá, a szatirikus elemeket nem nélkülöző, Isten és az ő másik fia című előadás pontosan illik repertoárunkba, és remélem, sokak kedvence lesz. Spirit Kamaraszínház néven a város szívében egy 70 fő befogadására alkalmas játszóhelyet nyitunk meg kisebb létszámú darabjainknak. Négy új bemutatót tartunk a műsoron maradó Szeretetkönyv-, a Máraira hangolva- és a Spanyol románc-estek mellett. Az arctalan hazugságok, kapcsolati hálók világába vezet el a kanadai Craig Lucas darabja, amit Chatszoba címen mutatunk be, nyitó darabként. A hollywoodi filmgyártásban játszódó történet halálos emberi játszmákat mutat be egy thriller izgalmával. Nagy Enikő és Jantyik Csaba mellett játszom ebben a darabban a producert. Itt mutatkozik be nálunk a fiatal Hajnal János is, akinek tehetségében nagyon bízom a főszereplő megformálásakor.
Amerikai megrendelésre állítjuk színpadra a Budapest Orfeum – újratöltve-estet, melynek első részében a régi, legendás előadás harmincas, negyvenes éveket idéző jeleneteit adjuk elő, második részében pedig a 2015-ös életről mesélünk, illetve éneklünk, Kutik Rezső gitárművész vezetésével. Elindul a gyerekszínházi vonalunk is, stúdiósaink játsszák az Egérfogók című, kisgyerekeknek szóló zenés darabot, és már nyáron, a Városmajorban bemutatjuk a Micimackó zenés változatát, régi magyar, gyerekeknek szóló dalokkal. Kamaraszínházunkban mutatja be Elégedettség című hangoskönyvét Temesi Berci, aki koncertjével a klubesteknek helyet adó Budapest Jazz Clubban is fellép.
– Jantyik Csabával és Nagy Enikővel videósorozatba is kezdtek.
– Azt tapasztalom az előadások során, hogy a nagy „mesterek”: Márai, Popper Péter, Szepes Mária, Müller Péter gondolatai mindig erőt és hitet adnak az embereknek. Ezért Spiritiszták címen hetente több alkalommal jelentkezünk videóformában egy-egy idézettel, melyek mindenkor aktuálisak és amelyek segítségével szeretnénk a nézőket közelebb vinni „saját magukhoz”, épp ahhoz, amire manapság a legkevesebb idő jut.
További információkat a
Spirit Színházweboldalán találhatnak.