A bróker sorozatgyilkos befektetési menedzser

A kilencvenes években a pénzügyi zseninek tartott Nick Leeson spekulációival, jóváhagyás nélküli túlzott kockázatvállalásával egymaga csődbe vitte a nagy múltú londoni Barings bankházat. Az angol kisvárosból származó tőzsdeügynök végül börtönbe került. Valós sztorijával pedig beírta magát a brit filmtörténetbe is. Róla szól a Csődtömeg című mozi – James Dearden ’99-es alkotása.

– A film jól illusztrálja a bukáshoz vezető utat. A tőzsdés egyre nagyobb felelősséget vállal, majd engedély nélküli kontóra is játszik. Aztán amikor rájön, hogy nincs visszaút, inkább tovább hazardíroz – mondja Faluvégi Balázs, a Bridge Wealth Management Zrt. befektetési alapot kezelő cég vezetője, aki internetes blogjában „tőzsdefilmeket” is elemez.

Igaz történetet dolgoz föl A boldogság nyomában című amerikai film is. Főhőse, Chris Gardner képtelen eltartani családját. Felesége elhagyja, a férfi magára marad kisfiával, menhelyre kerülnek. Gardner beiratkozik egy brókertanfolyamra. Ez az utolsó reménye. És mi a vége? Gardner milliomos lesz tőzsdeügynökként.

Faluvégi Balázs úgy véli: a történet valós, a film mégsem a valóságot tükrözi.
– Nem így működik az üzleti világ. A film azt sugallja: kezdő bróker is pillanatok alatt eljuthat a legnagyobb nyugdíjalap elnökéhez. Azért a valóságban ez nem ilyen egyszerű.

De mert a befektetési szakma bonyolult, s nehezen érti a közember, Faluvégi szerint „megbocsátható”, ha egy brókerfilm nem pontosan ábrázolja ezt a világot. A rendezőnek viszont legalább törekednie kellene a hitelességre. Ez leginkább Oliver Stone-nak sikerült a Tőzsdecápákban. Talán nem véletlenül: az ő apja ugyancsak bróker volt.

A Tőzsdecápákat – eredeti címe: Wall Street – 1987-ben mutatták be. Ma már klasszikusnak számít a „részvényvilágban”. Főhőse Bud Fox bróker. Nagy álma teljesül, amikor az egyik legnagyobb befektetőnek, Gordon Gekkónak dolgozhat. Csakhogy megbízója épp azt a kis légitársaságot akarja bekebelezni, ahol Fox apja már évtizedek óta dolgozik. A fiú így könnyen jut bizalmas információkhoz és kapcsolatokhoz, amelyek révén átjátszhatja a légi vállalatot Gekkónak. De végül maga Fox akadályozza meg a tranzakciót, még azon az áron is, hogy börtönbe kerül. (Michael Douglas Oscar-díjat kapott a gátlástalan Gekko megformálásáért. Egyébként a Wall Streeten Stone alkotása hozta divatba a nadrágtartót, amelyet a brókerkirály Gekko viselt.)

– A Tőzsdecápák a bróker erkölcsi válságának pontos rajza. Két világ között őrlődik. Ahonnan jött, s ahova tartozni akar. Gekko a nyolcvanas évek Amerikájának tipikus tőkése: felvásárol mindent, nem érdekli, hogy ezzel életeket rombol szét. Persze Oliver Stone rendező a kisemberek mellé áll – elemez Faluvégi Balázs.

Hozzáteszi: a brókerfilmek pénzhajhász figurája azért alakulhatott ki, mert a valóságban a brókerek érdeke nem mindig egyezik a megbízóéval. Hiszen a „főnök” akkor elégedett vele, ha ügyfele pénzét minél több tranzakción keresztül pörgeti, s ezáltal növeli saját jövedelmét is.

Török Ferenc, az egyetlen magyar brókertémájú film, az Overnight rendezője azt mondja:
– Az amerikai bróker figurája számomra először egy provokatívan durva, ugyanakkor abszolút eredeti történetben jelent meg, az Amerikai pszichóban. Főhőse sorozatgyilkos befektetési menedzser.

Bret Easton Ellis regényében – amelyből Mary Harron forgatott filmet 2000-ben – Patrick Bateman egy gazdag Wall Street-i befektető fia. Az apja által kitaposott utat járja. Megszállottja a pénznek, luxuséttermek állandó vendége, ultramodern lakása szekrényében katonás rendben sorakoznak a márkás öltönyök. Ám a sikeres bróker hidegvérű gyilkos, aki sosem bűnhődik meg tettéért.

– Félelmetes, hogy Bret Easton Ellis irányadó regényében már ’85-ben ilyen képet festett a kapitalizmusról, amelyről mi akkor még csak álmodoztunk. De az elidegenedett kapitalista társadalom kritikájában Antonioni előrébb járt a Napfogyatkozással, amelyet a modern filmművészet egyik alapművének tartok. Mi is inkább egzisztencialista filmet akartunk készíteni, s nem követtük az amerikai tőzsdefilmek sztereotípiáit. Próbáltam a brókert – elhelyezve a honi társadalomban – összetettebben ábrázolni, nem valamiféle élvhajhász csalóként.

A rendező szerint a kezdő brókerek filozofikusan közelítenek a világhoz.
– Bróker leszek címmel dokumentumfilmet is készítettem a Duna TV-nek. Egyik interjúalanyom mindennap templomba jár, azt vallja: a tőzsde olyan tökéletes rendszer, amelyet csak Isten hozhatott létre. Természetesen az efféle abszurditások is foglalkoztattak, amikor a játékfilmbe belefogtam.

Angelusz Iván, az Overnight producere azt mondja, filmjük főhősének egyetlen éjszaka alatt kell egy kontinenseken átívelő tranzakciót végrehajtania. Csakhogy ez nem éppen szabályos. Hajszálon múlik, hogy sikerül-e. S hogy bűnöző vagy ünnepelt sztár lesz-e a bróker. Olyan világ ez, ahol nem számít, miként érhető el a siker.

– A tőzsde a remény intézménye – fogalmaz Angelusz, aki a honi tőzsde „hőskorában” maga is bejárt a Vörösmarty téri régi brókerházba. – Akkoriban még csak nyerni lehetett a tőzsdén. Fiatalok egy év alatt többet kerestek, mint a szüleik egész életükben. Majd jöttek az első nagy bukások és a kudarcot kísérő depresszió. Érdekes karaktereket ismertem meg. Például olyan tőkepiaci befektetőket, akik a végkielégítésüket vagy a családi örökséget vitték a tőzsdére.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat mintegy háromszáz szakmáról készített pályaismertető filmet és tájékoztató mappát. A brókerekről azt írják: „Felpörgetett életritmusban élnek, olyannyira intenzíven vesznek részt a munkafolyamatban, hogy gyakran a munkaidő végén sem képesek leállni. Ez a felpörgetett életmód hosszú távon felégetheti a bróker energiáit, az állandó stressz és készenlét pszichés problémákat okozhat.”

– Több évig dolgoztam brókerek mellett. Alig ismerek olyat, aki öt-tíz évnél tovább bírta. Itt nem lehet kikapcsolni, állandó a készenlét. Hiába zár be délutánonként a tőzsde, a bróker képtelen leállni. Főleg a maihoz hasonló időkben, amikor az árfolyamok pillanatonként változnak, s a hazai tőzsde zárása után este az amerikai, hajnalban pedig a távol-keleti piacok borzolják a kedélyeket – jegyzi meg Faluvégi Balázs.

Török Ferenc úgy látja: ez a szakma teli van drámai fordulatokkal. Lehet, hogy a bróker egyik nap negyvenmilliót keres, másnap viszont elveszíti a munkáját.

– De a brókereket okolni a gazdasági világválságért pont olyan tévedés, mint amikor a drogfogyasztót bebörtönzik, miközben Afganisztánban a nemzetközi csapatok szeme láttára termesztik a mákot.