A barbársággal szemben
Pavel Florenszkij A kultusz filozófiája című könyvét a Typotex Kiadó jelentette meg – Kiss Ilona kiváló fordításában. A magyar olvasó előtt jobbára ismeretlen terület a múlt század eleji orosz misztikus filozófia. Kiss Ilona szerint mégis része az európai kultúrának.
– Skype-beszélgetésünk idején, az ablakon kitekintve ugyanazt az orosz tájat látom a kolostorral, mint Pavel Florenszkij, a teológus-vallásfilozófus (nem mellékesen: matematikus) a mű megírása idején – mondja a 168 Órának Kiss Ilona. – A kultusz filozófiájának különös izgalmat ad: az orosz vallásfilozófia épp pusztulása, eltűnése előtt, a szovjeturalom küszöbén éli virágkorát. Florenszkij a kötet alapjául szolgáló előadássorozatot annak az értelmiségi rétegnek szánta, amely megpróbált továbbélni a közelítő barbárság közegében. Szergij Bulgakov vallásfilozófus, Florenszkij pályatársa mondja a filozófusról: nem írásai, gondolatai révén fontos. Maga a személyisége volt alkotás. Kiváló matematikus, aki egy ponton úgy dönt, hogy teológus és pap lesz. És ezt a létezési formát a láger tíz éve alatt, kivégzéséig nem adja fel.
Kiss Ilona úgy véli: nem lehet figyelmen kívül hagyni, Florenszkij milyen hatással volt az író Bulgakovra. A Mester és Margarita számos motívuma Florenszkij művéből vezethető le. A regény záró jelenete, amikor Woland és kísérete elrepül, ugyancsak Florenszkij világába vezet.
– A láthatatlan csak Margarita és a Mester számára látható, mivel ők tudatosan választják ezt az utat. A kultusz filozófiája is választás elé állít bennünket: hajlandók vagyunk-e felfüggeszteni mindennapi ügyködéseinket, hogy megláthassunk valamit abból, ami igazán lényeges?
