Vitatott német egészségügyi reform
A CDU-FDP kormány egészségügyi reformot is ígért, de terveit most bírálják a betegek és az orvosok csakúgy, mint sok társadalombiztosítási szakember. Bizonyos csak annyi, hogy a kiadások a német egészségügyben is riasztóan nőnek.
A Merkel-kormány az egészségügyben is szigorú takarékosságra törekszik, hogy csökkenthessék a költségvetési óriási hiányát. Az egyik következmény: a háziorvosok ezrei zárták be a napokban rendelőjüket, hogy tiltakozzanak a tervezett reformok ellen. Azok lényege: a biztosítók és az orvosok szerződéseinek megújítása a jövőben nem jelentené egyúttal automatikusan a térítési díj emelkedését.
Az orvosok azt panaszolják, hogy ezzel létüket veszélyeztetik – ám a kormány adatai szerint ez nem éppen bizonyított. A 149.000 szerződött orvos tiszteletdíjai 2007-2009 között átlagosan 11 százalékkal emelkedtek – sokkal nagyobb mértékben, mint a munkások és alkalmazottak átlagbére.
A biztosítók számára a gyógyszer-fogyasztás és az árak szüntelen emelkedése a másik gond. Az elmúlt évben 4.8 százalékkal több gyógyszert írtak fel a betegeknek s azokra a biztosítók 32.4 milliárd eurót fizettek ki. Azért is ilyen sokat, mert a németországi gyógyszerárak a magasak közé tartoznak – a svédországi áraknak például a hatszorosát teszik ki, míg az oltóanyagok ára 30 százalékkal van az európai átlag felett. Ha csak az utóbbit sikerül a németek betegkasszáknak az átlagra levinni, már évi 300 milliót takaríthatnak meg – így a szövetségi kormány egészségügyi minisztere, akit a liberális FDP adott.
Philip Rösler egyébként - talán nem véletlenül – az áremelkedések miatt nehéz helyzetben lévő magán-biztosítókat kívánja reformjával jobban támogatni – állítják bírálói. Ezeknél a biztosítóknál van a lakosság 10 százaléka. A jól kereső magán-alkalmazottak eddig csak három év állami járulékfizetés után válthattak át a kötelezőből a magán-biztosítókhoz. Ezt immár a következő év elejétől lehetővé tennék számukra, ami csapás a nagy tb-intézményekre: azok ugyanis mindig év elején emelik a járulékokat – azaz a jómódúakat még az időponttal is ösztönzik, hogy álljanak tovább, tehát csorbul a verseny. Ráadásul a magánbiztosítók ezentúl maguk is szabadon érvényesíthetnék a gyógyszer-gyártókkal szemben azokat az árakat, amelyeket az állami biztosítók – sok pénz árán, a legjobb szakértőket alkalmazva – kialkudtak. Azaz: a magáncég és a magán-beteg értékes ingyenes szolgáltatáshoz jut. Egyébként a biztosítóknak nyújtott ár-kedvezmény 16 százalék, amit a gyógyszergyártók találnak eltúlzottnak, ők arra panaszkodnak, hogy lecsökkent profitjaik miatt kevesebbet tudnak kutatásra fordítani.
Óriási hiány a TB-kasszában, ezért járulék-emelés
A betegbiztosítók összesített idei hiányát 11 milliárd euróra becsülik. Ennek orvoslására a kormány 14.9 százalékról 15.5 százalékra kívánja emelni az egészségbiztosítási járulékot (amit fele-fele arányban fizet munkáltató és alkalmazott). Az emelés ellen különösen hevesen tiltakoznak a munkaadók: mivel a munkanélküli-biztosítás tarifáját is emelik jövőre, járulékos kiadásaik az újabb emelésekkel elérik a bérek 40.4 százalékát – miközben a kormány korábban 40 százalékos plafont ígért.
A vita – és a sztrájkok, orvos-gyűlések – folytatódnak. A reformtervek hamarosan a parlament elé kerülnek.
.
