Visszautasított zsidók: miféle titkok tudói?
Remélem, hogy az olvasók még nem nagyon unják A klezmermester című cikk nyomán kialakult vitát, amelyben tulajdonképpen nem is Jávori „Fegyáról”, a kiváló zenészről és zeneszerzőről van szó), hanem arról, hogy volt-e a hetvenes években amerikai–szovjet megállapodás a szovjet zsidók Izraelbe engedéséről, illetve arról, hogy valóban távozhattak-e abban az időben szovjet zsidók milliós nagyságrendben Izraelbe.
A 168 Óra június 17-i számában a Kijevben élő Mihajlo Rusin egyetemi tanár vitatja az általam leírtakat. Első állítása: sem az orosz, sem az ukrán nyelvben nincs olyan szó, hogy „refusenik”. Honnan vettem én? Valóban, akiknek a szovjet hatóságok viszszautasították a kiutazási kérelmét, azokat oroszul otkaznyikoknak nevezték (otkazaty – visszautasítani). Nyugati újságírók a szót angolra fordítva, az orosz képzőt meghagyva kreálták a refusenik szót, amely Nyugaton, de Magyarországon is így ment át a köztudatba.
Másodszor: Mihajlo Rusin azt írja, hogy Brezsnyevék engedték a zsidók kivándorlását, kivéve azokét, akik államtitkok birtokában voltak. 1971 és 1985 között – írja – csupán Kárpátaljáról 19 520 zsidó vándorolhatott ki Izraelbe. Az utóbbi szám (nem találkoztam még vele, de elfogadom), nem mond ellent annak, amit én állítottam, hogy tudnillik összesen legfeljebb tíz- vagy százezrek vándorolhattak ki, mert ilyen vagy olyan alapon nem engedtek ki többet. Vagy talán az a több mint egymillió zsidó, aki a nyolcvanas évek legvégén és a kilencvenes évek elején a Szovjetunióból alijázott, korábban azért nem tehette, mert valamennyien államtitkok birtokában voltak? Végül: a tanár úr azt állítja, hogy Scsaranszkij nem volt a Gulagon, mert az a hetvenes években már nem létezett, és különben is Scsaranszkij a vlagyimiri börtönben ült. A Gulag (mind a szó hivatali, mind szolzsenyicini értelmezésében) a büntetőtáborok rendszerét jelentette a sztálini időkben, de később is, egészen a Szovjetunió széthullásáig. Scsaranszkij egyébként – Rusin úr téved – nem a vlagyimiri börtönben töltötte a büntetését, hanem a Perm 35 nevű rettegett, klasszikus Gulag-büntetőlágerben.
Boros Oszkár
Budapest
