Vírusölő hálózat? – Soros György az oktatásban reménykedik
Élete legfontosabb projektjének nevezte Soros György azt az új egyetemi kutatóhálózatot, amelynek létrehozásához egymilliárd dollárt adományoz. A milliárdos a múlt héten, a Világgazdasági Fórum éves davosi találkozóján jelentette be kezdeményezését, amelyet Nyílt Társadalom Egyetemi Hálózatnak (Open Society University Network – OSUN) nevezett. Úgy fogalmazott: sorsfordító, történelmi időket élünk. A nyitott társadalmak fennmaradása veszélybe került, s ezt tetézi egy még nagyobb válság, az éghajlatváltozás. Ezek együttese olyan kombinációt alkot, amely magát a civilizációt fenyegeti. Ez a kihívás ösztönözte arra, hogy létrehozza a kutatói hálózatot.
– A tavalyi év közepén még reménykedtem, hogy fordulat lesz és erősödik a nemzetközi együttműködés - fogalmazott beszédében. Soros György szerint az európai parlamenti választások meglepően kedvező eredményeket hoztak. A részvétel nyolc százalékkal nőtt – ez az első alkalom, a Parlament megalakulása óta, amikor nőtt a részvételi arány. Ennél is fontosabbnak tűnt, hogy a csendes többség a fokozottabb európai együttműködés mellett voksolt. De az év végére a reményei összetörtek - folytatta. Úgy látja ugyanis, hogy a legerősebb hatalmak, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország leendő vagy tényleges diktátorok kezében maradtak, és a tekintélyelvű rendszerek száma egyre nő. A Brexit – amely Nagy-Britanniára és az EU-ra egyaránt káros – megakadályozása tett kísérletek vereséggel zárultak, a nacionalizmus tovább erősödött. Soros kitért Indiára, ahol szerinte az egyik legnagyobb és legfélelmetesebb visszaesés történik: egy demokratikusan megválasztott vezető, Narendra Modi hindu nacionalista államot hoz létre, büntető intézkedéseket vezet be Kasmírra, egy félig autonóm muszlim régióra, és azzal fenyegetődzik, hogy muszlimok millióit fosztja meg állampolgárságuktól. A m,illiárdos szót ejtett a Latin-Amerikában kibontakozó humanitárius katasztrófáról is. Beszélt az esőerdők megsemmisítéséről, és egy „újabb csapásnak” nevezte, hogy az ENSZ madridi klímakonferenciája jelentősebb megállapodás aláírása nélkül szakadt meg. Hosszasan elemezte Amerika és Kína viszonyát, foglalkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel és a kereskedelmi háborúval, Donald Trumppal, az amerikai elnökválasztással, illetve az USA Iránnal fennálló konfliktusával is.
Soros GyörgyEközben azonban bíztató jeleket is észrevett. Olaszország példáját kiemelve hozta szóba, hogy a mai fiatalok talán megtalálják a módját annak, hogy szembenézzenek a nacionalista diktatúrákkal.
– Látom, hogy világszerte megjelenik egy másik konstruktív erő is: a nagyobb városok polgármesterei igyekeznek napirenden tartani a fontos kérdéseket. Európában ezek közé tartozik az éghajlatváltozás és a belső migráció, amelyek egybeesnek a a fiatalok legfőbb aggodalmaival. E kérdések köré egyesítve létre lehet hozni egy hatalmas, Európát támogató, nyitott társadalmi mozgalmat. Azt azonban még nem lehet megjósolni, hogy ezek a törekvések sikeresek lesznek-e – fogalmazott.
Az új egyetemi hálózat célja épp ezeknek a törekvéseknek az előmozdítása. Az alapító szándéka szerint a hallgatók ezen keresztül jobban felkészülhetnek a jelenlegi és jövőbeli globális kihívásokra. Soros arra kért más filantrópokat, hogy szálljanak be a kezdeményezés finanszírozásába.
Az OSUN integrálni akarja az oktatást és a kutatást a felsőoktatási intézmények között, szerte a világban. Soros György az oktatást tartja a legnagyobb reménynek. Ez a kritikai gondolkodás erősítésével és az akadémiai szabadság hangsúlyozásával megerősíti az egyének autonómiáját. Az OSUN-t így élete egyik legfontosabb és legmaradandóbb projektjének tartja, amelynek megvalósulását még meg szeretné látni életében.
A tervek szerint a Soros által alapított Közép-európai Egyetem (CEU), valamint a Bard College lesznek e hálózat motorjai. Partnerségre lépnek majd több más egyetemmel is – a hálózat globális lesz.
Soros ezzel egy újabb nagy kísérletbe kezdett: az OSUN a globális felsőoktatás új modelljét kívánja megteremteni, ami „földrajzi és demográfiai határokon átívelően integrálja az oktatást és a tudásteremtést, civil szerepvállalást ígér a nyílt társadalmak elősegítésére, illetve kiszélesíti a hátrányos helyzetű közösségek felsőoktatáshoz való hozzáférésének lehetőségét”.
– Az elképzelés csodálatos! – értékelte a terveket Balázs Péter, volt uniós biztos, egykori külügyminiszter, aki a CEU Nemzetközi Tanulmányok és Európai Tanulmányok tanszékének is hosszú ideig oktatója volt. –Ez olyan emberbaráti cselekedet, amelynek nemigen akad párja. Mutasson valaki mégy egy embert, aki így adakozik – tettei hozzá. Balázs Péter rámutatott: hasonló, hálózatba kapcsolt egyetemi együttműködésekre már van példa az EU-ban is. Példaként emlíette a Jean Monnet-hálózatokat. Ezek az európai uniós tanulmányok terén kapcsolják össze a nemzetközi szereplőket, azaz a felsőoktatási intézményeket és a kutatási központokat.
Balázs Péter szomorúan említette, hogy a Magyarországról az Orbán-kormány által elűzött CEU jelenleg a költözés súlya alatt roskadozik, óriási a felfordulás, nagy a bizonytalanság. Szerinte ehhez az új székhelyén, Bécsben meg kell szilárdulnia az egyetemnek ahhoz, hogy „e kitűnő kezdeményezésnek az élére tudjon állni”. Márpedig erre alaposan föl kell készülni, hiszen – magyarázta – „a nacionalista fenyegetés, illetve a nyílt társadalom eszméje mást jelent Hollandiában, mást Ázsiában, mást egy születő afrikai demokráciában vagy éppen Trump Amerikájában”. Vagyis csak nagyon differenciáltan lehet a közös elveket terjeszteni, s igen alapos munka kell például ezeknek a különbségeknek a feltárásához.
– Világszerte nagy az ellenszél: a populisták és az illiberális eszmék hirdetői nagy erőkkel támadnak. A közeg sehol sem könnyű, sehol sem befogadó, sok kormány tiltakozik a nyílt társadalom normái ellen – világította meg Balázs Péter, milyen kihívásokra kell majd az OSUN-nak válaszokat találnia, illetve reagálnia. – Magyarországon is hiányzik a gyógymód. A vírust már beazonosították, sokféle helyzetelemzés született, még itt, a CEU-n belül is – emlékeztetett, hozzátéve, hogy a bejelentés hírére érezhetővé vált némi izgalom az oktatók között, hiszen most valóban óriási összeg mozdul meg kutatásokra, egyetemi programokra.
Igaz, nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy belássuk: az Orbán-kormány propagandistáinak, miközben folyamatosan keresik a „jól jövedelmező”, tehát választói voksokra váltható témákat, kezdve a cigányok elleni uszítástól a börtönkártérítések lezárásáig, jól jött a bejelentés. Önmagában az a tény, hogy formálódik egy ilyen globális egyetemi hálózat, kiapadhatatlan forrást jelent majd a propagandában.„Soros legújabb ötlete: a migránsok mellett bűnözőket képezne ki”, „Saját képére formálná a világot Soros György”,„Az elítélt bűnözőket és a migránsokat támogatná kiemelten Soros új hálózata” – íme csak néhány, a bejelentés kapcsán Magyarországon napvilágot látott cikk címe. Valószínű, hogy az Orbán-kormány kommunikációs mesterszakácsai még sokáig fognak ebből főzni: rengeteg kormányzati kudarcot, népszerűségvesztést lehet majd elfedni azzal a kijelentéssel, hogy Soros György már megint Magyarország ellen ármánykodik. A bejelentés időzítése a legrosszabbul talán a kormányzati kommunikációt eddig egymaga felügyelő Rogán Antalnak jött, aki a hírek szerint az önkormányzati választás kudarca után most hátrébb kényszerül, így az új „Soros-hálózat” hírét immáron a reaktivált Habony Árpád formálhatja a saját képére.
