villámcsapás
Szakértők egyetértenek abban, hogy villámcsapások nagyon ritkán okoznak légi szerencsétlenséget, mivel a korszerű repülőgépeket már úgy építik, hogy ellenálljanak a villámlásnak. Legutóbb az Air France légitársaság Rio de Janeiro és Párizs között hétfőn eltűnt gépének - egyelőre rejtélyes - esete kapcsán merült fel a villámcsapás lehetősége.
Az elmúlt évtizedekben több olyan légi baleset is történt, amelyet ennek a légköri jelenségnek a számlájára írtak.
Az utóbbi 20 évben három légi katasztrófa magyarázataként merült fel a villámcsapás a német hírügynökség összeállítása szerint.
2006. augusztus 22-én a Pulkovo orosz légitársaság egy Tupoljev-154 típusú gépe zuhant le, miután viharba került Ukrajna felett. A balesetben 170 ember meghalt.
Gyaníthatóan ugyancsak villámcsapás okozta a nigériai Bellview légitársaság Boeing 737-es típusú gépének lezuhanását. A repülőgép 117 emberrel a fedélzetén csapódott a földnek Lagosban, nem sokkal a felszállás után 2005. október 22-én.
2000. június 22-én a közép-kínai Vuhan (Wuhan) felett zuhant le egy utasszállító gép, amely felrobbant a levegőben, miután ereszkedés közben belecsapott egy villám.
A statisztikák szerint egyébként továbbra is a légi utazás a közlekedés legbiztonságosabb módja, sőt az utóbbi években még veszélytelenebbé vált a repülés. Az Egyesült Államokban egymillió felszállásra mindössze 0,2 halálos baleset jutott 2008-ban, míg 1989-ben ez az arány még 1,4 volt. 2007-ben 44 halálos áldozatot követeltek a légi balesetek, míg autóbalesetben ezerszer többen, mintegy 44 ezren haltak meg az országban.
A nonprofit szervezetként működő amerikai Repülésbiztonsági Alapítvány szerint világszerte jelentős mértékben csökkent a légi balesetek száma az elmúlt évtizedben. Ha az ember az Egyesült Államokban ül repülőre, egy a kétmillióhoz az esélye annak, hogy a gép balesetet szenved, és baleset esetén is 60 százalék a túlélési arány. A légi katasztrófák visszaesésének számos magyarázata van, a javuló tendencia részben a legénység jobb kiképzésének és a fejlettebb légi irányításnak köszönhető.
Az alapítvány szerint az Air France szerencsétlenül járt 447-es járatának esete nagyon szokatlan, mert a balesetek többsége fel- és leszállás közben történik. A francia utasszállító viszont több órával a felszállás után tűnt el a radarok képernyőiről, ráadásul a jármű új volt, bőven volt üzemanyaga, és számos biztonsági rendszer üzemelt a gépen.
