Várhatóan megdől az érdektelenségi rekord
A felmérések szerint az európai parlamenti választásokon Franciaországban megdől a távolmaradás rekordja, és a kormányzó jobboldal biztos fölénnyel fogja megelőzni az ellenzéki szocialistákat. A pártok közt megkezdődött kommunikációs harc azonban azt jelzi: Nicolas Sarkozy köztársasági elnök azért vesz részt személyesen pártja élén a kampányban, hogy az eredményt ne lehessen a kormánya elleni büntetőszavazásként értelmezni.
Bár a listaállítás határideje Franciaországban május 22., és a kampány hivatalosan csak május 25-én kezdődik, az államfő az elmúlt két hétben több beszédében is az EP-választáson való részvételre buzdította honfitársait. Az Európai Uniónak a válságokkal szembeni politikai erejét érzékeltetve pedig az általa 2008 második felében képviselt francia uniós elnökség teljesítményére emlékeztetett.
Ennek ellenére a héten közzétett felmérések szerint a franciák 52 százalékát nem érdekli az EP-választás, és alig negyven százalékának áll szándékában részt venni a szavazáson. Az 1979-es első közvetlen EP-választások óta fokozatosan csökken a részvételi arány. Húsz évvel ezelőtt a franciák 60,7, 1984-ben 56,7, 1989-ben 48,7, 1994-ben 52,7 1999-ben 46,8, öt évvel ezelőtt pedig már csak 43,1 százaléka járult az urnákhoz.
Sarkozy pártja, a hangsúlyosabb politikai erőként fellépő és védelmező Európa elképzelését hirdető Népi Mozgalom Uniója (UMP) 27 százalékkal áll a felmérések élén. Ez csak a biztos jobboldali szavazóbázis támogatását jelenti, de ha ennyit tényleg elér a párt, az sikerként lesz értékelhető. Ez ugyanis 10 százalékos javulást jelent az öt évvel ezelőtti eredményéhez képest, amikor a Szocialista Párt (PS) végzett 28 százalékkal az élen.
A legnagyobb ellenzéki párt kampányának fő témája a köztársasági elnök válságkezelő politikájának kritikája, amelyet az Európai Szocialista Párt kiáltványára építenek a francia szocialisták. A 27 tagállam baloldali pártjai száznapos program keretében 100 milliárd eurós élénkítő csomag megszavazásával támogatnák az uniós gazdaságot. Ez a program a felmérések szerint csak a szavazatok 22 százalékára lesz elegendő, s úgy tűnik: 1994 óta először az EP-választáson nem a szocialistákra fognak a legtöbben szavazni.
A várható eredménynek azonban elemzők szerint lehet egy másik - belpolitikai - olvasta is: a Franciaországban erősen megosztott baloldal a szocialisták mellett a kommunistákkal, a zöldekkel, az Új Antikapitalista Párttal és egyéb kisebb szélsőbaloldali formációkkal együtt a szavazatok 48 százalékára számíthat. Ha pedig ehhez hozzáadjuk a centrista Modem várható 11 százalékát, akkor az elnök ellenzéke 59 százalékot szerezhet az EP-választáson.
Sarkozy mindenképpen szeretné elkerülni, hogy a kormánya elleni büntetőszavazásként értelmezzék az EP-választás eredményét, ezért személyesen fogja össze a jobboldalt, hogy a mögötte látványos egységben felsorakozó UMP a lehető legjobb eredménnyel végezzen az élen.
A szélsőjobboldali erők 13 százalékra számíthatnak, de Jean-Marie Le Pen pártjának, a Nemzeti Frontnak most csak hét százalékot jeleznek előre a felmérések, szemben a 2004-ben elért tíz százalékkal.
Franciaországnak eddig 78 képviselője volt (12,5 százalék), ezután pedig 72 hellyel (9,8 százalék) fog rendelkezni az Európai Parlamentben. A képviselőket nyolc régiós listán választják meg a franciák: tízet Észak-Nyugaton, kilencet Nyugaton, kilencet Keleten, tízet Dél-Nyugaton, 13-at Dél-Keleten, ötöt az ország középső részén, 13-at a párizsi régióban és hármat a tengerentúli területeken.
A francia EP-képviselők között az eddigi pártmegoszlás a következő volt: 31 szocialista, 17 jobboldali, 11 centrista, hét szélsőjobboldali, hat zöld, három kommunista és három szuverenista képviselő.
