Varga Judit szerint Magyarországon minden rendben, az Orbán-kormány nem fogja végrehajtani az EU-s jogállamisági ajánlásokat

Hétfőn az Általános Ügyek Tanácsa meghallgatta Magyarországot is a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárásban, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig azzal jött ki a brüsszeli ülésről, hogy bevándorláspárti bosszúhadjárat volt az egész, már több mint egy éve politikai boszorkányüldözés folyik Magyarország ellen, amelynek oka egyértelműen az, hogy a magyarok többször is nemet mondtak a migrációra.

Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

– Ismert, alaptalan, hazug, valóságot nélkülöző vádak ismétlődtek a bevándorláspárti, liberális elit részéről, amelyet folyamatosan visszhangoz a liberális, főként nyugat-európai média. Tételesen cáfoltunk minden vádat és hamis állítást. Minden jogi kérdést tisztáztunk. Elutasítottuk a kettős mércét, és újra felhívtam a figyelmet arra, hogy olyan határozatról beszélünk, amely maga is sérti a jogállamiságot- hangoztatta az Orbán-kormány politikusainak untig ismert szólamai szerint a tárcavezető, akinek azonban az EUrológus információ szerint mindössze 25 percen át sikerült beszélnie úgy, hogy egy óra állt volna a rendelkezésére. 

Varga Judit a sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy sok miniszter csak felületesen ismeri, mi történik Magyarországon – a GAC az EU-tagországok kül- és EU-ügyi minisztereiből áll –,  az EUrológus viszont úgy tudja, hogy a tárcavezetők többsége egyáltalán nem ilyen benyomást keltett. 

• Hollandia és Svédország a korrupcióról kérdezett, Franciaország és Németország pedig azt firtatta, hogy az eljárás ellenére miért nő folyamatosan a korrupció Magyarországon.
• Belgiumot és Olaszországot az érdekelte, mi a helyzet az oktatás szabadságával és a tudományos kutatás függetlenségével.
• Portugália, Franciaország és Németország az igazságügyi rendszerről, illetve az államhatalmi ágak szétválasztásáról faggatta Varga Juditot.
• Luxemburg a Stop Soros-törvénycsomag érdekelte, és az is, hogy a tranzitzónákba kényszerített menedékkérők ellátása megfelel-e a nemzetközi előírásoknak.
• Svédország és Dánia a kormánypárti médiakoncentrációról és a sajtószabadságról tett fel kérdéseket.
• Dánia arról is kérdezett, hogy az Országos Bírói Tanács kezdeményezte Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal vezetőjének a felmentését. 

A meghallgatás után a GAC ajánlásokat fogalmaz meg Magyarországnak, csakhogy ezeket Varga Judit, illetve Bóka János EU-s és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár és Várhelyi Olivér Magyarország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének vezetője szerint az Orbán-kormány úgysem fogadja meg. – Egy ajánlás végre nem hajtása nem jelenti automatikusan azt, hogy a jogállamisági helyzet rossz lenne. A tagállam csak ragaszkodik ahhoz, hogy az adott jogállamisági megoldást válassza – mondta erről az igazságügyi miniszter. Magyarország egyébként – fűzte hozzá később hajlandó részt venni abban egy, a jogállamiságot vizsgáló mechanizmusban, feltéve, hogy a jelentéseket az EU-tagországok által küldött szakértők írják meg, és az egész az EU-s intézményrendszeren kívül végzik el. Sokan ennél többet akarnak. Franciaország nevében Amélie de Montchalin EU-s ügyekért felelős államtitkár úgy nyilatkozott, a jogállamiságot össze kötni az EU-s források kifizetésével. 

– A költségvetés egy politikai kérdés, hiszen az európai adófizetők pénzét fektetjük be

– hívta fel a figyelmet a politikus. Mindebből a GAC közleményébe annyi került be, hogy a brüsszeli meghallgatáson több résztvevő is hangsúlyozta, szükség van egy megelőző mechanizmusra, amely objektíven, az EU mindegyik tagországában vizsgálja a jogállamiság helyzetét.