Turcsinov látja el az ukrán államfői feladatokat

Az ukrán parlament Olekszandr Turcsinov házelnököt bízta meg az államfői feladatok ellátásával az új államfő hivatalba lépéséig. A határozatot a 450 tagú parlament 285 képviselője támogatta. A szavazáskor 339-en voltak az ülésteremben. A dokumentum szerint a házelnök látja el az elnöki feladatokat az új államfő hivatalba lépéséig.

Közben az eddig kormányzó Régiók Pártjának frakciója vasárnap kiadott közleményében Viktor Janukovicsra és környezetére hárította a felelősséget az országban történtekért. A pártnak egyébként hivatalosan Janukovics tiszteletbeli elnöke, vezetője Mikola Azarov volt kormányfő, aki január végén mondott le tisztéről.

„Ukrajnát becsapták és kifosztották. Ez azonban még semmi azzal a fájdalommal szemben, amelyet most családok tucatjai élnek át hozzátartozóik elvesztése miatt a barikádok mindkét oldalán. Ukrajnát elárulták, az embereket egymással szembefordították. Mindezért Janukovics és közvetlen környezete a felelős” – áll a közleményben-

A parlament előző napi ülésén elmozdította tisztségéből Viktor Janukovics államfőt, és előrehozott választást írt ki május 25-ére. A korábbi parlamenti elnök, Volodimir Ribak helyére a képviselők Turcsinovot választották meg házelnöknek, és megbízták a kormányfői feladatok ellátásával is az új kabinet létrejöttéig.

Turcsinov vasárnap utasította az ukrán törvényhozás képviselőcsoportjainak vezetőit, hogy keddig állapodjanak meg az új parlamenti többségről és az új kormány összetételéről.

„Utasítom a frakciók és képviselőcsoportok vezetőit, hogy azonnal kezdjenek konzultációkat az új parlamenti többség és a nép bizalmát élvező kormány létrehozására” – jelentette be a parlament plenáris ülésén.

Olekszandr Turcsinovot Julija Timosenko volt kormányfő „jobb kezeként” tartják számon. Elemzők szerint főként szervezőkészségével tűnt ki a politika szereplői közül. A 2012 őszén tartott parlamenti választásokon a Haza (Batykivcsina) párt kampányfőnökeként tevékenykedett.

Aktív résztvevője volt a 2004-es „narancsos forradalomnak” és a tavaly novemberben indult, „Evromajdannak” elnevezett kijevi, EU-párti és hatalomváltást követelő tiltakozó megmozdulásoknak is. Kedd éjjel a politikust meglőtték a Majdanon, a Függetlenség terén a tüntetés szétoszlatására irányuló belügyi támadás közben.

A 49 éves politikus a Haza párt első elnökhelyettese. Timosenko 2011-es bebörtönzése után átvette a párt irányítását. 1993-ban Leonyid Kucsma akkori miniszterelnök tanácsadója volt, majd megalakította a Kucsmát elnöki hatalomhoz segítő Hromada (Gyűlés) nevű pártot. A politikus 1999-től politizált a Timosenko vezette Haza tömörülésben, 2005-ben fél éven át az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) főnöke, majd 2007-től 2010-ig miniszterelnök-helyettes volt.

A parlament vasárnap visszahelyezte állami tulajdonba Viktor Janukovics volt elnök Kijev környéki Mezsihirja nevű rezidenciáját. A terület hivatalosan eddig a kormány tulajdonában állt, Janukovics „bérelte” a kabinettől.

Menesztették a külügyminisztert, őrizetbe vételek

Az ukrán parlament menesztette tisztségéből vasárnap Leonyid Kozsara külügyminisztert.

A külügyek volt irányítója részt vett a külföldi államokkal folytatott tárgyalásokon, amelyeken Viktor Janukovics államfő döntésére Ukrajna elutasította a társulási és szabadkereskedelmi egyezmény megkötését az Európai Unióval és helyette szorosabbra fűzte gazdasági kapcsolatait Oroszországgal.

Oleh Mahnitszki ügyvezető főügyész a parlamentben bejelentette, utasítást adott Olekszandr Klimenko volt jövedéki és adóügyi miniszter, valamint Viktor Psonka egykori főügyész őrizetbe vételére.

Arszenyij Avakov ideiglenesen megbízott belügyminiszter pedig a törvényhozásban közölte, az állambiztonsági szolgálat és a főügyészi hivatal vizsgálja „az ukrán nép ellen elkövetett súlyos bűncselekményeket, ideértve a volt állami vezetők által elkövetetteket is”.

A parlament eltörölte a kisebbségi nyelvek használatáról rendelkező törvényt

Eltörölte az ukrán parlament vasárnap az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt.

Az erről szóló törvényjavaslatot a teremben jelenlévő 334-ből 232 képviselő támogatta.

A 2012. augusztus 10-én életbe lépett törvény hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet így Kárpátalján a nagyobb települések közül Beregszászon ismerték el hivatalosan regionális nyelvnek.

A szavazás után a kárpátaljai Nesztor Sufrics és román nemzetiségű Ion Popescu független képviselő mindketten a héten léptek ki a Viktor Janukovics elnököt támogató Régiók Pártjábó,l aggodalmukat fejezték ki a kisebbségek nyelvhasználati jogainak esetleges csonkításával kapcsolatban. Szufrics több nyelven, köztük magyarul is emlékeztetett arra, hogy a nyelvtörvény nemcsak az orosz kisebbségre vonatkozott, és hivatkozott a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára.

Arszenyij Jacenyuk, a Haza párt frakcióvezetője válaszában emlékeztetett arra, hogy semmi sem fenyegeti az ukrajnai orosz ajkú kisebbséget, amelyet az alkotmány védelmez. Oleh Tyahnyibok, a nacionalista Szabadság párt vezetője kijelentette, hogy a jogszabályt súlyos törvénysértéssel fogadták el, és ígéretet tett egy új, mindenkit kielégítő nyelvtörvény kidolgozására.

A törvény 2012-es elfogadása után vegyes visszhangot keltett, az ellenzék több tüntetést szervezett ellene.

Az Interfax-Ukraina ukrán hírügynökség jelentése szerint a most eltörölt törvény alapján az odesszai megyei és városi tanács (önkormányzat), a harkivi, herszoni, mikolajivi, zaporizzsjai, szevasztopoli, dnyipropetrovszki és luhanszki városi tanács, a Luhanszk megyei Krasznolutszk városi tanácsa, a Zaporizzsja, Donyeck, Herszon, Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyei tanács döntött az orosz nyelv regionális nyelvként történő elismeréséről.

Gránátot dobtak Ungvár polgármesterének házára

Ismeretlenek gránátot dobtak szombat éjjel Ungváron Viktor Pogorelov polgármester házára, a detonációban senki nem sérült meg.

A robbanás, amely a polgármester villájának udvarán történt, betörte az épület földszinti ablakait. A detonáció körzetében az ungvári rendőrség vezetőinek irányításával folyt a helyszínelés adta hírül vasárnap a zakarpattya.net.ua ungvári hírportál, amely szerint a nyomozás eredménye néhány nap múlva lesz ismert.

Ungvár polgármesterének a lemondását az ukrajnai tiltakozó megmozdulások kezdete óta követelik a helyi tüntetők, akik szerint a város vezetője korrupt, saját érdekei szerint árusítja ki a közvagyont. Pogorelov az e heti kijevi fejlemények nyomán kilépett az eddig kormányzó Régiók Pártjából (PR), de bejelentette, hogy nem fog önként lemondani tisztségéről.

Ugyancsak az elmúlt éjszaka Huszton ismeretlenek lövéseket adtak le az egyik helyi – a rendőrség által meg nem nevezett – magas beosztású vezető házára. A lövedékek az ablakon át becsapódtak az épület belsejébe, de az ott lakók közül senki nem sérült meg. Ebben az ügyben is folyik a nyomozás.

Beregszász vezetésének lemondását követelik a helyi vállalkozók

Megtagadják az adófizetést Beregszász és környéke vállalkozói, ha ne mond le azonnal a város vezetése, amely szerintük feltétel nélkül támogatta Viktor Janukovics volt ukrán elnök rendszerét jelentette be vasárnap a Beregszászi Városi és Járási Vállalkozók Szövetsége (BVJVSZ).

A szervezet a kijevi tüntetések tavaly novemberi kezdete óta folyamatosan követelte Babják Zoltán beregszászi polgármestertől és a városi önkormányzatban többségben lévő, akkor kormányzó Régiók Pártja (PR), valamint a vele szövetséges Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) képviselőitől, hogy határolódjanak el a hatalom bűnös utasításaitól, határozottan ítéljék el a volt elnök és az államhatalmi szervek törvénytelen cselekedeteit közölte Dobai István, a BVJVSZ elnöke a mukachevo.net munkácsi hírportállal, rámutatva, hogy a felszólítások rendre süket fülekre találtak.

Dobai szerint Beregszász vezetése még 2014. február 21-én sem volt hajlandó teljesíteni a közösség elvárását, hogy valljon színt és lássa be, a Janukovics-rezsim feltétlen támogatásával maga is hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna a szakadás és a polgárháború szélére sodródott. Elmondta: a vállalkozók és a lakosság képviselői követelik, hogy önként és azonnal nyújtsa be lemondását Babják Zoltán polgármester és valamennyi helyettese, valamint az önkormányzat PR- és UMDSZ-frakcióinak képviselői.

Moszkva nemzetközi ellenőrzést sürget az emberi jogok védelmében

Az emberi jogok Ukrajnában való tiszteletben tartásának nemzetközi ellenőrzését sürgette vasárnap az orosz államfő mellett működő emberi jogi tanács elnöke, és arra kérte az ukrán hatóságokat, hogy engedjék be képviselőjüket az országba.

Mihail Fedotov szerint az emberi jogok biztosítása most alapvetően fontos az Oroszországgal szomszédos országban. Közölte, hogy az általa vezetett testület számára is ez az elsődleges, minthogy Ukrajnában „nem kevés orosz állampolgár él”. Az orosz elnöki emberi jogvédő tanács elnöke ezért fordult ismételten az ukrán hatóságokhoz, hogy engedélyezzék Andrej Jurovnak, a Moszkvai Helsinki Csoport jogvédő szervezet szakértőjének, az orosz emberi jogi tanács tagjának a beutazását.

Jurovot február 9-én visszafordították az ukrán határról, és közölték vele, hogy nem kívánatos személy Ukrajnában. A jogvédő egy nemzetközi tanácskozásra, Kijevbe akart utazni és ott találkozott volna az ukrán törvényhozás mellett működő emberi jogi biztossal. Mihail Fedotov már akkor hivatalos kéréssel fordult az ukrán hatóságokhoz, hogy oldják fel a szakértőjükre vonatkozó beutazási tilalmat.

A Kreml, a moszkvai külügyminisztérium, és az orosz törvényhozás már többször jelezte aggodalmát a Viktor Janukovics hatalma ellen fellépő ellenzéki csoportok és a Kijevben fellépő radikális, nacionalista erők oroszellenessége miatt. Az állami sajtóban megjelent írások, valamint a televíziós csatornákon sugárzott politikai elemzések szerzői attól tartanak, hogy az orosz származású, illetve orosz állampolgársággal rendelkező ukrajnai lakosok a szélsőséges csoportok támadásának áldozataivá válhatnak.

A Rosszija 24 orosz állami televízió vasárnap arról számolt be, hogy az ukrajnai ellenzék be akarja tiltani az orosz televíziók és rádiók adásainak sugárzását Ukrajnában. Eszerint a kijevi parlamentben, a Verhovna Radában olyan törvényjavaslatot nyújtottak be a Szvoboda párt képviselői, amely megakadályozná az olyan tévék és rádiók adását, amelyek nem a Majdan, vagyis a kijevi főtéren tüntető ellenzékiek véleményét tükrözik.