Trump tudatlanságalapú társadalmat épít

Elbukott az Obamacare vívmányainak visszavonására vonatkozó törvényjavaslat, igaz, nem feltétlenül azok szavazták le, akik támogatták az eredeti elképzelést, hanem inkább azok, akik túl puhának ítélték meg Trump javaslatát. Különféle erők működtek közre abban, hogy ez a javaslat megbukjon – jelentette ki Frank Tibor –, köztük a republikánus párton belüli konzervatív csoport. Ők valóban ellenezték a Trump-féle javaslatot, részben azért, mert ez egy hevenyészett anyag volt. „Egy sok ezer oldalas, alapos, gondosan összeállított törvénnyel szembeállítani egy alig százoldalas javaslatot nem kecsegtet sikerrel, de ezt a készítők is tudták” – mondta a szakértő a Klubrádióban.

Szerinte nem feltétlenül azért akarták ilyen gyorsan visszavonni az Obamacare-t, mert nagyon sokba kerül az államnak. Ez inkább része annak a gyorsaságnak, amivel Trump a választóinak tett ígéreteit akarja megvalósítani. Vannak problémák az Obamacare-rel, sokak számára nem népszerű, de kétségkívül számos olyan intézkedést próbált behozni, ami annak a sok millió embernek segít, akiknek nincs biztosításuk vagy nagyon rossz biztosításuk van.

Fotó: MTI / AP / Matt Rourke

Rendkívül drága az amerikai egészségügy, akár egynapi kórházi tartózkodás is több tízezer dollárba kerülhet. „Akkora összegeket számol el a kórház, hogy az emberek rettegnek kórházba kerülni” – tette hozzá. Amikor Trump vissza akarja vonni az Obamacare-t, azoknak a kisembereknek nehezíti meg az életét, akik rá szavaztak. Ugyanakkor népszerűségnövelő hatása is van, ha eltörlik az Obama-korszak rendelkezéseit. Az adótörvények megváltoztatásáról – amelyek alapját az előzetes nyilatkozatok alapján pont az Obamacare eltörléséből származó bevétel biztosította volna – Frank Tibor úgy vélte, nincs mögöttük fedezet.

Az államot nem lehet vállalatként működtetni

A déli határra építendő falról, amelynek költségeit Trump szerint a mexikóiaknak kell állniuk, a szakértő azt mondta: „Az ilyen elképzelés egy meglehetősen autokratikus gazdasági szemléletből adódik, amelyhez ő hozzászokott a saját vállalatának az irányításakor, de amely egy állam vezetésénél tarthatatlan, és nincsen meg hozzá a költségvetési támogatás a kongresszus részéről sem.”

A nem amerikai termékek megadóztatásával megint csak a szavazóknak tett ígéreteket szeretné betartani Trump. Az egyik ilyen ígéret volt a munkahelyteremtés. Az ilyen irányú törekvések már a beiktatás előtt elkezdődtek, amikor Ttrump megpróbálta rávenni a nagy autógyárakat, hogy ne az országon kívül valósítsák meg a fejlesztéseiket. A korábbi években ugyanis nagyjából negyvenkétezer autógyár szűnt meg az USA-ban azért, mert a tulajdonosok inkább az olyan helyekre szervezték ki a gyártást, ahol lényegesen olcsóbb a munkaerő. Ez mind arra mutat, hogy Trump valóban megadóztathatja a külföldön gyártott autókat, bár valószínűleg nem akkora mértékben, mint ígérte.

Felbomlik a II. világháború után kialakult világrend

Angela Merkel washingtoni látogatásakor Trump egy több száz milliárd dolláros számlát nyújtott be, szerinte Németország ennyivel tartozik a NATO felé. Frank Tibor szerint Németország természetesen nem fogja kifizetni ezt az összeget, de várhatóan a NATO-tagállamok – köztük Magyarország – részvételi költségét fel fogják emelni. „De itt nem csak arról van szó, hogy ne Amerika fizessen; itt elég egyértelműen II. világháború után kialakult világrend felbomlásáról van szó. Ennek tünete a Brexit vagy az Európai Unió válsága. Itt valami hetven év után véget ért, és ez az új világ egész más irányba kezd épülni, mint amihez szoktunk. Az Egyesült Államok nemcsak nem képes, de nem is akarja a világrendőr szerepét tovább játszani, és Trump ennek a szószólója” –mondta.

Trump viselkedése egyesek számára szinte elfogadhatatlan, de Frank Tibor szerint sokak számára mégis kifejezetten rokonszenves. Millióknak tetszik, amit csinál, mert azt érzik, úgy beszél, ahogy a kisember, és az ő érdekeiket képviseli. Ezeknek a tömegeknek rendszerint nincs magas iskolai végzettségük, kétkezi munkával keresik a kenyerüket. Vannak, akiknek nem tetszik Trump stílusa, de kénytelenek megbékélni vele, mert ő volt az, aki a legnagyobb tömeget tudta mozgósítani a demokratákkal szemben. Így ha valaki le akarja váltani, nehéz dolga lesz, és arra lesz szüksége, hogy meggyőzze ezt a hatalmas tömeget. Ezért is igyekszik annyira Trump teljesíteni az ígéreteit a lehető leggyorsabban.

Nem a tudás, hanem a hangerő számít

A hagyományos és a közösségi média közötti szakadék egyre gyorsabban mélyül: „Hozzá voltunk szokva, hogy az emberek véleményét az olyan nagy lapok, mint a The New York Times vagy a The Washington Post alakítják. De mostanra ez már nem igaz. A közösségi média elterjedése óta az emberek egymás véleményét alakítják; ezzel azonban a tudás, az ismeret birtoklása leértékelődik. Az emberek már nem azt becsülik, aki egyetemre jár, komolyan felkészült és valamihez ért, hanem azt, aki hangos és elmondja a véleményét, és már az sem fontos, hogy ez a vélemény teljesen megalapozott-e.”

Trump szisztematikusan megpróbálja lejáratni az úgynevezett komoly sajtót. Képes volt arra, hogy egyfajta konfliktushelyzetet állandósítson a CNN-nel, amely Amerika egyik legtekintélyesebb hírcsatornája. Ezzel azt kommunikálja: nem érdekli, hogy ezek a fórumok mit mondanak majd róla. Aláássa ezen médiumok tekintélyét és emeli saját Twitter-üzeneteinek fontosságát. „Ez azért veszélyes, mert eddig azt tanultuk, hogy az iskola fontos dolog, amit ez a fajta mentalitás már semmissé tesz. Kicsit talán túlzás, de most tudatlanságalapú társadalom nő fel, elnöki támogatottsággal épül a tudatlanságipar. Trump nem sikeres: a törvényjavaslatait visszadobja a kongresszus, a népszerűségi mutatója alacsonyabb, mint az elődeié ebben az időszakban. Szóval a sikeresség egyelőre nem látszik, de ez nem feltétlenül az első ötven-száz napban dől el. Adni kell egy esélyt annak, hogy keresztülvihesse a politikai akaratát, ha van neki politikai akarata, és nem csak az őt megválasztó tömegnek akar megfelelni. Én azt hiszem, hogy nincs politikai világképe, azt hiszem, hogy nem tud az egész világban gondolkodni, ő nagy kérdéseket akar megoldani meglehetősen kevés világpolitikai ismerettel, közben nem támaszkodik azokra az emberekre, akik segíthetnének neki. Ő egy ösztönember, olyan valaki, aki minden pillanatban azt csinálja, amit helyesnek gondol, és nincs egy jól átgondolt stratégiája” – mondta a szakértő.