Trump támadása a WHO ellen - Megerősítésre szorul az egészségügy nemzetközi szervezete
„Milyen sok ember életébe kerültek a hibáik!” Álszent módon ezzel a sajnálkozással kommentálta bejelentését Donald Trump, amikor április 14-én közölte, hogy az Egyesült Államok megvonja a támogatását az Egészségügyi Világszervezettől, amiért úgymond Kína-centrikus politikát folytat. Azaz nem leplezte le, hogy a betegségről szóló első pekingi információk tévesek voltak.
Ezt annak az országnak az elnöke mondta, ahol a legtöbbet költik az egészségügyre a világon, és ahol mégis a legtöbb az áldozat. Már egymillió körül jár a fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké meghaladja az 54 ezret. Valójában nem tudjuk, hogy Kína szándékosan közölt-e hamis adatokat, az viszont tény, hogy az Egyesült Államok, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia első közlései is alábecsülték a megbetegedések számát. A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus viszont január 22-én, két nappal azután, hogy Kína hivatalos bejelentést tett a járványról, már figyelmeztetett: minden országnak komolyan kell vennie a vírus terjedését. Ugyanazon a napon Trump a CNBC tévének úgy nyilatkozott, hogy „minden rendben van, ellenőrzésünk alatt tartjuk a helyzetet”.
Valójában azonban semmi sem volt rendben, és az Egyesült Államok egészségügyi hatóságai egyáltalán nem tartották ellenőrzésük alatt a helyzetet. A kínaiak január 12-én nyilvánosságra hozták a koronavírus genetikai szerkezetét, és ennek alapján német tudósok négy nap alatt kidolgozták az első tesztet. Január 21-én – az Egészségügyi Világszervezeten keresztül – Kína is megosztotta a Pekingben kidolgozott teszt minden adatát, az amerikai közegészségügyi központ, a CDC azonban ragaszkodott ahhoz, hogy saját tesztet bocsásson ki. Ez heteket késett, ráadásul az első széria selejt volt. Míg Dél-Koreában az állam együttműködött magánlaboratóriumokkal, és az első fertőzött megjelenése után két héttel már tömeges tesztelésbe kezdett, addig az Egyesült Államokban a hatóságok csak hat hét után, február 29-én szövetkeztek az egyetemek és alapítványok tudósaival. Ez a hathetes késés tízezrek számára bizonyult végzetesnek, és természetesen semmiképpen sem írható az Egészségügyi Világszervezet számlájára.
– A WHO nem valamiféle egészségügyi világcsendőr – mondta a 168 Órának Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter, a világszervezet Végrehajtó Tanácsának volt elnöke. A WHO csak oda küldhet vizsgálóbizottságot, ahová meghívják. A genfi központ január végétől folyamatosan kérte, hogy Kínában fogadják a szakértőit, erre azonban csak február közepén kapott lehetőséget. Akkor viszont a tényfeltáró misszióban már két amerikai szakértő is jelen volt.
Az Egészségügyi Világszervezet számára nagy érvágás a költségvetésének körülbelül 15-20 százalékát adó amerikai hozzájárulás elveszítése. A WHO teljes büdzséje évi 2,2 milliárd dollár. Annyi, mint a Genfi Egyetemi Kórház éves kerete. Ezt számos nagyobb amerikai egészségügyi intézmény éves költségvetése meghaladja. Ebből a pénzből kellene minden feladatát ellátnia, 194 tagországot segítenie a világjárvány elleni védekezésben, és támogatnia a rászoruló országokat. Az Egyesült Államok hozzájárulásának ráadásul eleve csak a kisebb részéről dönthet a szervezet vezetése, a nagyobb rész különféle célokra megcímzett adomány. Jellemző, hogy az amerikai állam évenkénti előírásos befizetésénél magasabb az a 300-400 millió dollárnyi összeg, amellyel Bill és Melinda Gates alapítványa járul hozzá a költségekhez.
Donald Trump akkor vonta meg az Egyesült Államok hozzájárulását a szervezettől, amikor arra a legnagyobb szükség van – mondta lapunknak Kökény Mihály. Az Egészségügyi Világszervezet a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban kutatásokat folytat, ajánlásokkal látja el tagországait, miközben a legszegényebb államoknak védőfelszereléseket, orvosi berendezéseket vásárol és szállít. De nem csak a mostani pandémiával foglalkozik. Azzal is, hogy a Kongói Népi Demokratikus Köztársaságban még pusztít az ebola, a háború sújtotta Jemenben kolerajárvány van. Eddig az amerikai hozzájárulásból fedeztek szegény afrikai országokban egy gyermekbénulás elleni védőoltásprogramot, ezt azonnal leállították, amikor megérkezett a támogatás felfüggesztéséről szóló hír.
Koronavírus - Egyesült ÁllamokTöbb állam, köztük Németország és Kína is átutalásainak emelésével reagált az Egyesült Államok elnökének bejelentésére, magánszervezetek is növelték adományaikat. Bill és Melinda Gates például 150 millió dollárral megemelte idei hozzájárulását, és több mint 100 millió dollár jött össze abból a jótékonysági koncertből is, amelyet Lady Gaga szervezett a járvány megfékezésének céljára, mások mellett a Rolling Stones és Elton John részvételével.
A világ járványügyi szakértői közben arra figyelmeztetnek, hogy a WHO meggyengítése pont a legszegényebb, legsérülékenyebb országokban okozhatja a legnagyobb károkat. Úgy vélik, hogy a világszervezetnek tényleg vannak gyengeségei, elkövetett hibákat, de ez a legrosszabb pillanat a számonkérésre. Amanda Glassman, a Center for Global Development agytröszt alelnöke szerint a nemzetközi vakcinakutatások koordinálására semmilyen más szervezet nem alkalmas. Jelenleg hetven intézetben dolgoznak a COVID–19 elleni védőoltáson, és a kutatóknak szükségük van az egész világ lakosságát reprezentáló genetikai mintákra. Ezt vagy a WHO gyűjti be, vagy senki. Közben Afrikában az elmúlt két hétben 43 százalékkal emelkedett a COVID–19 megbetegedések száma. Szakértői becslések szerint a földrészen 300 ezer ember halálát okozhatja a fertőzés.
– Öngyilkossággal érne fel, ha a járvány körülményei között nem szigorítanánk a nemzetközi egészségügyi rendszabályokat – mondta Gian Luca Burci, a WHO volt vezető jogtanácsosa a genfi Graduate Institute által rendezett internetes vitán. Steven Solomon, a WHO jelenlegi jogi vezetője is úgy gondolja: a világszervezet csak akkor javíthatja megelőző, felkészítő és válaszadási képességét, ha új eszközökkel erősítik meg. Ma a tagállamok egy része egyszerűen nem tartja be a nemzetközi egyezmények szerint kötelező ajánlásokat. Erre példa, hogy az előírások ellenére 28 ország tagadta meg, hogy a területéről védőfelszereléseket vigyenek ki, miközben a szállítmányokra egyes országokban sokkal nagyobb szükség lett volna, mint ahol megállították. Ma azonban a nemzetközi közösségnek semmilyen eszköze sincs arra, hogy kikényszerítse a közös szabályok betartását. Ennek hatékony módja lenne, ha a világszervezet legalább a nyilvánossághoz fordulhatna. Jogot kapna arra, hogy rámutasson: melyik állam vezetői milyen módon szegik meg nemzetközi kötelezettségeiket, és ennek milyen hatása van mindnyájunk életére.
A panelbeszélgetésen elhangzott: abszurd, hogy ma a WHO költségvetésének 82 százaléka előre megcímzett, azaz bizonyos előírt feladatok teljesítésére szolgáló hozzájárulás. Ez olyan, mintha a tűzoltóknak először adományokat kellene gyűjteniük, mielőtt kivonulhatnának a lángok oltására. A szakmai konszenzus egyértelmű. A világjárvány idején nem gyengíteni, hanem megerősíteni kell az egészségvédelem egyetlen globális szervezetét. Az életünk múlhat rajta.
