The New York Times: fejetlenség a Krímben
Egy hónappal azután, hogy a Krím félsziget az Oroszországhoz csatlakozásról döntött, a lakosság csupán egyvalamit érzékel a változásból: a fejetlenséget – olvasható a The New York Times című amerikai lap friss elemzésében.
A cikk szerzője, Neil MacFarquhar szerint az óhajtott változást jóval könnyebb volt kinyilvánítani, mint a gyakorlatban véghezvinni. Az átállást az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség fokozódása közepette kellene végrehajtani, miközben a lehetőségek között szerepel az is, hogy a krími forgatókönyv megismétlődik Kelet-Ukrajnában – számolt be róla
honlapján a Híradó.hu.A félszigeten jelenleg kevés intézmény működik megfelelően. A bankok többsége, akárcsak a telekkönyvi hivatalok, zárva tart. Az élelmiszerimport akadozik, néhány külföldi vállalat – például a McDonald’s amerikai gyorsétteremlánc – kivonult a területről.
Vannak olyan változások, amelyek a lap munkatársa szerint még a fentieknél is vészjóslóbbak. Időnként például egyértelmű hivatalos felhatalmazás nélküli „önvédelmi egységek” csapnak le a vasútállomásokra, hogy váratlan ellenőrzéseket hajtsanak végre, szúrópróbaszerűen átvizsgálják az utasok csomagjait, időnként pedig embereket vesznek őrizetbe. Az új, a korábbinál jóval kevésbé toleráns vezetés alatt leginkább a kábítószerfüggők, a politikai aktivisták, a melegek és az ukrán papok érzik veszélyben magukat, a kormány és az orosz ortodox egyház ugyanis nem nézi jó szemmel ezeket a csoportokat.
A Krím félsziget feletti fennhatóság megváltozása jóformán az élet minden területén zűrzavart okozott. A lakosságnak nap mint nap új okmányokat kell beszerezniük, új vezetői engedélyek, rendszámtáblák, útlevelek és önéletrajzok szükségesek. A logisztikai és bürokratikus akadályok azokat az oroszokat is akadályozzák, akik földvásárlás vagy más üzleti lehetőségek miatt máris elárasztották a félszigetet. „Előírták mindennek a radikális átalakítását, ezért ezek a problémák megsokszorozódnak. A káosz felszámolása két-három évig fog tartani, de addig is élnünk kell” – szögezte le Vlagyimir P. Kazarin, a szimferopoli Taurida Egyetem professzora.
A lakosság egy részének identitásválsággal is meg kell küzdenie, ez pedig jóval bonyolultabb folyamat, mint az útlevelek cseréje. „Nem mondhatom azt magamnak, hogy rendben, mostantól nem Ukrajnát, hanem Oroszországot szeretem. Úgy érzem, kettészakad a szívem, lélektani szempontból nagyon nehéz” – mondta az egyetem egy másik tanára. A krími kormány mindenféle kételyen és panaszon túlteszi magát, mondván, hogy ezek apróságok, amelyeket egykettőre képes megoldani. „Talán bizonyos feszültséget keltenek lusta emberekben, akik nem akarnak előbbre jutni” – mondta az átmenetről Jelena Jurcsenko turisztikai miniszter.
A nemzeti identitásban esedékes változást máshol, például Csehszlovákia „bársonyos” felbomlásakor jó előre megtervezték. A krími lakosság úgy érzi, mintha visszamentek volna az időben 1991-ig, Ukrajna Szovjetunióból való kiválásáig. A félsziget 1954-ben került az akkori ukrán szovjet köztársaság területéhez.
A The New York Times helyzetképe szerint a krímiek minden egyes napja bizonytalanságban telik. Az élelmiszerimport a homályos, elhamarkodott jogszabályok miatt jelentősen megcsappant. A krími hatóságok megtiltották a sajt és sertéshús behozatalát Ukrajnából, valamint bejelentették, hogy pénteken bevezetik a teljes körű orosz határellenőrzést. A McDonald’s logisztikai problémákra hivatkozva vonult ki a félszigetről, de bezárt egyebek mellett a Metro német szupermarketlánc is. A multinacionális vállalatok egy része menekül, mert szeretné elkerülni az esetleges szankciókat.
