The New York Times: A kérdőjelek állandósultak Matolcsy körül

A kormány javított az ország gazdasági képén, enyhítette a munkanélküliséget és csökkentette a hiányt. Bírálók azonban kétlik, hogy az MNB elnökének irányvonala hosszú távon elősegíti a gazdaság felzárkózását, miközben aláássa a demokráciát és a szabad piacot – írja a The New York Times.

A közelmúltban pedig néhány húzása azokhoz a téves lépésekhez tartozik, amelyek mostanában ismét kísértik a feltörekvő piacokat. Ilyen a fizetőeszköz leértékelése, a bennfentesek előnyben részesítése, a külföldi vállalatok érdekeinek akadályozása.

A kérdőjelek állandósultak Matolcsy körül. Jegybankárként leginkább az agresszív kamatcsökkentésről ismert, amely még inkább növelte a jelzáloghitelesek terheit. Kinevezése óta korlátozta a kapcsolatot a sajtóval, a Nemzeti Bank nem tette lehetővé az interjút sem vele, sem mással a házból.

Kumin Ferenc ugyanakkor azt mondja, hogy minden ágazatban megindult a növekedés, egyben csökkent az állástalanok száma, ami magasabb jövedelmeket eredményez és ez várhatóan megdobja a fogyasztást, valamint lendít a költségvetési egyensúlyon.

Az országnak azonban megvannak a maga bajai: a teljesítménye még mindig a 2008-as szint alatt van, a gazdaság szenved az alacsony inflációtól, ami egész Európában akadályozza a fejlődést. És a magyarok a legeladósodottabbak a földrész keleti felén. Az eredményekhez pedig gyakran lábjegyzet járul: pl. a munkanélküliség ugyan az európai átlag alatt van, de ebbe beleszámítják a közmunkásokat és a külföldön dolgozókat is.

A Tárki felmérése azt mutatja, hogy fokozódtak a jövedelemkülönbségek, amióta a Fidesz hatalmon van. De nem tudni, hogy ez mennyire következik a válságból és mennyire a kormánypolitikából. A kutatóintézetnél úgy vélik, hogy az szja közrejátszott ebben. Nem valószínű, hogy Magyarország módosít az irányon.

(Szelestey Lajos/Klubrádió)